ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Fennmaradhat a kiotói rendszer

Pénteken sem közeledtek az álláspontok a koppenhágai ENSZ klímakonferencián, és a világszervezet éghajlatváltozási ügyekért felelős tisztviselője a tanácskozás ötödik napján már azt szorgalmazta, hogy az új nemzetközi szerződés megkötéséig maradjon érvényben a Kiotói jegyzőkönyv.
Létrehozva: 2009. december 11., 18:07
nyomtat küld

Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője egy pénteki interjúban emlékeztetett: nyolc évig tartott, mire az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését szolgáló erőfeszítéseket összehangoló nemzetközi egyezményt sikerült hatályba léptetni. A 2012 végén lejáró szerződést felváltó új megállapodás kidolgozása és ratifikálása még akkor sem menne egykettőre, ha a koppenhágai konferencia végére sikerül elkészíteni egy tervezetet, amelyet mind a 192 ország támogat - mondta Yvo de Boer. Az ENSZ-diplomata szerint a dán fővárosban tanácskozó küldöttségek "túlnyomó többsége a Kiotói jegyzőkönyv fennmaradását kívánja."

Még ezt sem volna egyszerű elintézni: a világ második számú gazdasági hatalma, Japán például jelezte, hogy amennyiben a jegyzőkönyv aláírói közül hiányzó Egyesült Államok és Kína számára nem írnak elő kötelező kibocsátás-csökkentést, a távol-keleti szigetország nem teljesíti önként vállalt célját, az 1990-hez képest 25 százalékos csökkentést 2020-ig.

A koppenhágai megbeszélések két nyomvonalon haladnak - magyarázta az említett interjúban Yvo de Boer. Az egyiken a távlati célokról, a 2050-ig tartó periódusról szólnak a tárgyalások, a másikon pedig a Kiotói jegyzőkönyv eredetileg tervezett élettartamának végéig, 2012-ig tartó időszakról. Ez utóbbival kapcsolatban az Európai Unió (EU) pénteken összesen 7,2 milliárd euró (10,8 milliárd dollár) klímavédelmi támogatást ajánlott a fejlődő országoknak.

Az EU által felajánlott összeg durván harmadát teszi ki az ENSZ szerint 2010 és 2012 között összesen szükséges 30-36 milliárd dollárnak.

A világszervezet álláspontja szerint az EU lépése új lendületet adhat a tárgyalásoknak, a legnagyobb fejlődő ország, Kína szerint azonban "nem az EU három évre szóló felajánlása a siker kulcsa. Koppenhágában csak akkor juthatunk megállapodásra, ha a gazdag államok hosszú távú, 2050-ig tartó időszakra vonatkozóan is támogatást kínálnak" a fejlődőknek a klímaváltozás elleni harchoz - mondta a pekingi delegáció vezetője.

Közben számos nemhivatalos tervezet után pénteken napvilágra került az első hivatalos javaslat a konferencia záródokumentumára. A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, és az utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-kibocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is felkínál a tárgyaló feleknek.

A világszervezet szakértőinek javaslata szerint a koppenhágai klímakonferencia egy politikai jellegű megállapodással zárulna, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. Ez 2013-ban lépne életbe.

A záródokumentum tervezete alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest.

2020 után már a fejlődőknek is csökkentenie kellene az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátását. Az évszázad közepére az 1990-ben mért mennyiséghez viszonyítva világszerte 50, 85 vagy 95 százalékkal kevesebb üvegházgáznak kellene a légkörbe kerülnie az emberi tevékenység nyomán. A fejlett államoknak ugyanakkor legkevesebb 75 százalékos csökkentést kellene vállalniuk.

Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest - áll az ENSZ megállapodás-tervezetében.

A javaslat arra nem tér ki, hogy pontosan mikortól kellene csökkennie a globális kibocsátásnak, és pénzügyi kérdéseket sem érint. A számszerű javaslatokat a december 7-én kezdődött konferencián mostanáig kialakult álláspontokat figyelembe véve állították össze. Az ENSZ ezzel az étlap-szerű listával kívánja mederbe terelni a december 18-ig tartó tárgyalássorozatot, amelynek utolsó két napjára nagyjából 110 állam- és kormányfő érkezik a Koppenhágába.

(MTI)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések