Miután az uniós dolgozók bére nyolc nyugat-európai ország hazai dolgozóinak átlagfizetéséhez van kötve, az eurokratáknak idén 3,7 százalékos fizetésemelést kellene kapniuk.

A legtöbb EU-tagállam nagykövete azonban azt mondja, országuk a költségvetési megszorítások miatt nem tudja biztosítani a fizetésemelést. Az ír kormány tegnap 15 százalékos csökkentést jelentett be a legmagasabb fizetési kategóriába tartozó közalkalmazottak körében. Magyarországon, a Bajnai kormány első intézkedései között fagyasztotta be a közalkalmazotti fizetéseket, illetve eltörölték a 13. havi fizetést is. A litván kormány is jelentős csökkentést tervezett a közalkalmazotti fizetések terén év elején, ám a közalkalmazottak éhségsztrájkba kezdtek.

A Tanácsban dolgozók munkabeszüntetést terveznek hétfőn, a Bizottság és a Parlament dolgozói viszont szakszervezeti megmozdulást terveznek, melyekről a hét folyamán egyeztetnek.

A Brüsszelben állomásozó diplomaták egészen szerda késő estig (2009. december 9.) egyeztettek egy lehetséges megoldásról, amely jogilag helytálló, ugyanakkor megfelel a kormányok azon kívánságának, miszerint nem szabad úgy tűnnie, hogy az uniós alkalmazottak elkerülhetik azokat a megszorításokat, melyeket a hazai kollégáik nem. Azt mindenki elismeri, hogy a tagállamok jogilag kötelezettséget vállaltak a fizetések éves emelésére, ezért a diplomaták - a szakszervezetek bosszúságára - más megoldásokat is megvizsgáltak.

Diplomáciai források szerint lehetséges, hogy az uniós dolgozók továbbra is megkapják a 3,7 százalékos fizetésemelést, de egy párhuzamos intézkedéssel gyakorlatilag elvonják az összeget. Ezt az úgynevezett "válságadó" növelésével is el lehet érni, amely arra szolgál, hogy kivételes körülmények között az európai közalkalmazottakat is meg lehessen adóztatni.