Éves szinten 2,4 milliárd eurót, 2010 és 2012 között összesen 7,2 milliárd eurót ajánl fel az Európai Unió ahhoz a korai finanszírozási csomaghoz, amely a fejlődő országok alkalmazkodási erőfeszítéseit hivatott megkönnyíteni. Erről döntöttek hosszas alkudozás után, lényegében egyfajta "felajánlási konferencia" keretében pénteken az EU 27 tagállamának vezetői, akik utolsó hivatalos találkozójukat tartották Brüsszelben a svéd soros elnökség alatt.

Fredrik Reinfeldt, az Európai Tanács ülésén elnöklő svéd kormányfő a csúcsot követő sajtótájékoztatón közölte, hogy végül valamilyen formában mind a 27 tagállam és a Bizottság is hozzájárul majd a költségekhez. Függetlenül attól, hogy a hozzájárulás egy korábbi megállapodás szerint önkéntes kell, hogy legyen, és még órákkal korábban is több uniós vezető - köztük José Manuel Barroso bizottsági elnök - megértéséről biztosította azokat a szegényebb uniós tagállamokat, amelyek különböző okokból nem készültek felajánlást tenni az előfinanszírozási támogatáshoz. A tagállami felajánlások széles skálán mozognak: a Nagy-Britannia által három évre kilátásba helyezett 1,5 milliárd fonttól az összes tagország közül a legnehezebb gazdasági helyzetben levő Lettország által felajánlott évi 10 ezer euróig terjed.

Magyarország - amely eredetileg nem készült külön pénz felajánlására - végül az egység kedvéért három évre 6 millió eurós pénzügyi hozzájárulást tett, az első évben 1, a másodikban 2, a harmadikban (2010-ben) pedig 3 millió eurót helyezve kilátásba, aminek a javarésze új pénz lesz - közölte sajtótájékoztatóján Bajnai Gordon magyar kormányfő.

Az EU korai előfinanszírozáshoz való hozzájárulása ugyanúgy feltételes lesz, mint a középtávra szóló pénzügyi ajánlat és a 20 százalékos kibocsátás-csökkentésről (1990-hez képest) a 30 százalékos szintre való elmozdulás. José Manuel Barroso hangsúlyozta, hogy a 2,4 milliárdos éves összeg több annál, amire "számítani lehetett" és amit a Bizottság korábban maga is javasolt. Emlékezetes, hogy a Bizottság 2010 és 2012 között globálisan évente 5-7 milliárd euróra becsülte a fejlődők előfinanszírozási szükségleteit. Az EU ebből tehát éves szinten 2,4 milliárdot vállal be, hozzájárulása a három év alatt így minimum a teljes összeg (körülbelül 21 milliárd euró) egyharmadát teszi majd ki. Angela Merkel német kancellár az ülésen állítólag maga is 30 százalékos uniós részesedés mellett érvelt.

A svéd miniszterelnök is elismerte ugyanakkor, hogy a most összegyűlt összeg egy része már korábban felajánlott pénz és hozzátette, hogy gyakran nem világos, hol húzódik a határvonal az új és a régi források között.

A tagállamok a most beígért összeg előteremtéséhez különféle innovatív módszereket és forrásokat is igénybe vesznek majd. Sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök is jelezte, hogy a kormány is hasonló megoldásokban is gondolkodik. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint az egyik lehetséges módszer - amit Lengyelország is alkalmazni kíván -, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakról megmaradó kiotói egységek (assigned amount unit - AAU) eladásából származó bevételek egy részét fordítja majd Magyarország e célra. Hírek szerint a brit kormány a tengerhajózás, a francia kormány pedig a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából kívánja előteremteni a források egy részét.

Fredrik Reinfeldt és José Manuel Barroso felhívták a többi fejlett országot, hogy kövessék az Európai Unió példáját. Az Európai Tanács megerősítette, hogy a klímavédelem középtávú költségeiből is kész jutányos részt vállalni. A svéd miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy egyes államok - így az Egyesült Államok és Kanada - még nem tettek az Unióhoz mérhető kötelezettségvállalást - az USA eddigi nem hivatalos erőfeszítése például mindössze 3-4 százalékkal csökkentené a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A vezetők megismételték, hogy az EU a jelenleg is zajló koppenhágai klímakonferencián kész 20 százalék helyett 30 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalni, amennyiben más fejlett országok hasonló vállalást tesznek és képességeik és lehetőségeik arányában a fejlődő világ is áldozatot hoz a klímavédelem oltárán. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a 30 százalékos szintre való elmozdulás pontosan milyen feltételek, kritériumok teljesítése esetén történjen. A folyamatot ismerő források szerint ugyanakkor a Bizottság mozgó mandátummal rendelkezik ennek megállapításához (ez azért célszerű, mert a helyzet a terepen folyamatosan változik), miközben az "átlépés" politikai döntés tárgyát képezi majd. Szinte bizonyosnak tűnik, hogy az állam- és kormányfők ezért legkésőbb december 17-én újra tárgyalóasztalhoz ülnek egy csúcstalálkozó keretében, ezúttal már a konferencia helyszínén Koppenhágában.