Az Oroszország keleti részétől egészen Alaszkáig ívelő jegesmedve-populáció nagysága 4000-ről 1500-ra esett vissza, mivel ebben a térségben jelentős volt a jégolvadás az elmúlt húsz évben.

Ezt mondta Nyikita Ovszjannyikov, az Orosz Tudományos Akadémia elsőszámú jegesmedve-szakértője. Az egyre növekvő hőmérséklet ugyanakkor új táplálékszerző területeket nyitott meg az állatok előtt. Ám a probléma az, hogy bár a medvék most már könnyebben át tudnak jutni a jégakadályokon, ezzel egyre közelebb kerülnek az emberek lakta településekhez, ahol pedig a rémült lakosok és az orvvadászok jelentenek rájuk veszélyt.

"Amit most látunk, az valószínűleg annak a mintája, hogy miként élték túl ezek az állatok a hasonló meleg időszakokat a múlt során. Változik a tenger és a táplálékforrásuk is, de közben alternatív lehetőségek is felbukkannak" - mondta a szakértő.

A természetvédők szerint az elmúlt harminc év során az Északi-sarkvidék egyes részein tapasztalt négy Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés, az emberi tevékenység és a szén-dioxid-kibocsátás számlájára írtható. "Természetesen néhány populáció teljesen ki fog halni, jó pár pedig drasztikusan összezsugorodik majd, ám lesznek olyanok is, amelyek túlélik" - mondta el Ovszjannyikov a Reuters Televíziónak adott interjújában.

A jegesmedvék túlélése azon múlik, hogy el tudják-e kapni a fókákat az úszó jégtáblákon, ám a Jeges-tenger hűvös páncélja egyre gyorsabban olvad. Az elmúlt harminc év során folytatott műholdas mérések szerint eddig 2007-ben zsugorodott a legkisebbre a térséget borító jégtakaró, ami azzal fenyeget, hogy a nyarak folyamán akár teljesen el is tűnhet.

Ovszjannyikov az Oroszország északkeleti partjainak közelében fekvő Vrangel-szigeten tanulmányozta a jegesmedvéket az elmúlt 19 évben. Az utóbbi években azonban az állatok az úszástól kimerülten érkeznek a szigetre és a lakhelyeik száma is jelentősen csökkent. A medvék télen a szigetet övező jégtakarón élnek, ám nyáron kénytelenek máshová vándorolni. Ilyenkor pedig vagy a bizonytalan táplálékforrást és nehézkes szaporodást biztosító Északi-sarkvidék, vagy az orosz szárazföld felé veszik az irányt, ahol pedig az emberekkel kerülnek konfliktusba.

"A medvék legjobb vadászterületei gyakorlatilag nyílt vízzé válnak az év jópár hónapjára, ahol pedig az állatok nem tudnak megélni" - mondta a medveszakértő. Bár bizonyos medvék és populációk veszélyben vannak, azonban maga a faj képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz és életben fog maradni. "A jegesmedvék faja már legalább négyszer megküzdött a globális felmelegedéssel a jégkorszak óta. Tehát biológiailag képesek átvészelni ezeket az időszakokat" - tette hozzá a szakértő.