- Politikai sikernek tartja, hogy Orbán Viktor a XXII. kerületben mondott ünnepi beszédet október 23-án?

- Nem politikai sikernek tekintettük, hanem nagy megtiszteltetésnek.

- Hogy tudták elérni, hogy az ország számos települése közül a Fidesz-elnök éppen Nagytétényt válassza?

- Évek óta próbáljuk őt meghívni. Tudjuk, hogy egy nagyobb település eseménye fontosabb lehet, mint a mienk. Ám most az október 23-i ünnepünk egybeesett a nagytétényi országzászló újraavatásával. Az emlékművet 77 évvel ezelőtt is éppen ezen a napon állították fel. Másfél héttel az avatás előtt kaptuk az értesítést, hogy a Fidesz-elnök a mi meghívásunkat fogadja el. S csak később tudtuk meg mi is a sajtóból, hogy azon a napon máshol nem is mond beszédet.

- Mikor volt a városrészből utoljára ekkora híradás?

- Ekkora híradás Budafok-Nagytétényből még soha nem volt. Az Echo Tv egyenes adásban közvetítette az október 23-i országzászló-avatást, a Hír Tv felvételről adta, de háromszor ismételte, s az összes többi tévécsatornán is megjelentünk aránylag bő terjedelemben. S az írott sajtóban is jelentős visszhangja volt az eseménynek.

- Az országzászlókat a húszas-harmincas években állították, az elvesztett országrészek miatti fájdalmat fejezték ki. Az újra felállított nagytétényi emlékműről viszont azt hallhattuk, hogy a magyar nemzet egységét fejezi ki.

- Ez az üzenet sokkal inkább megfelel a mai kornak, és politikailag kevésbé támadható. Az országzászló hátoldalán lévő márványlapra is ezt írattuk.

- Volt bárkinek is fenntartása az országzászló újraállításával kapcsolatban? Vádolta bárki a budafokiakat, tétényieket irredentizmussal?

- Nem hallottam ilyenről. Épp azért, hogy ne is támadjanak bennünket, arra törekedtünk, hogy az országzászló kinézetre olyan legyen, mint a régi volt. Az "Így volt, így lesz!" feliratot nem tettük rá, mert nem akartunk fölösleges indulatokat gerjeszteni.

- Ugyanakkor civil kezdeményezés indult, hogy mégis legyen "Így volt, így lesz!" felirat.

- Nyilván vannak olyanok, akiknek rokonai élnek Erdélyben, Kárpátalján vagy a Felvidéken, és nem bánták volna, ha van felirat. De nem biztos, hogy nagyon politikus lett volna rátenni. A magyar nemzet egységének hangsúlyozása viszont ma ugyanolyan fontos és időszerű, mint 77 évvel ezelőtt, különösen, ha a szlovák nyelvtörvényre, Ukrajnában a magyar nyelv oktatásának ellehetetlenítésére, Romániában a település-névtáblákkal kapcsolatos botrányokra vagy Szerbiában a magyarverésekre gondolunk.

- Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Délvidékről, Burgenlandból - az egykori magyar területekről - földet hoztak az emlékműavatásra. Ez ellen senki nem tiltakozott?

- Ezzel is a magyar nemzet összetartozását akartuk kifejezni, de nem volt belőle probléma. Egyelőre zsákokban tartjuk a földet, és az avatáskor is csak jelképesen tettük le az országzászló tövénél, majd a parkosítás után - amely várhatóan jövő júniusban készül el 15 millió forintból - fogjuk a földet elhelyezni egy megfelelően kialakított helyre. Nagytétény központjában így egy szép központi tér alakul ki, olyan, amilyen eddig egyáltalán nem létezett.

- A budafoki baloldalnak sem volt kifogása?

- Nálunk akkor még olyasmit sem lehetett hallani, mint amit utóbb újságcikkben olvashattunk, hogy "a Fidesz a külvárosba akarja vinni a megosztást". Az avatás utáni napokban egykét rosszmájú megjegyzés volt ugyan különböző topikokon, hogy túl sokba került az országzászló, de még a testületi ülésen sem kaptam egyetlen kritikát vagy kellemetlenkedő kérdést sem. Igaz, azóta felerősödtek a baloldali kritikák, még az országgyűlési képviselőnk is úgy tudja, hogy tereprendezésre már elköltöttünk 15 millió forintot. Ez nem igaz, tavasszal kezdődik a tér kiépítése, az kerül majd ennyibe. Egyébként az sem igaz, hogy túl sokba került az emlékmű - 4,5 millió forint volt az újraállítással kapcsolatos összes kiadásunk, aminek egy része közadakozásból befolyt, és még folyamatosan érkeznek az adományok.

- Merthogy kérték az itt élőket, hogy anyagilag támogassák az országzászló-állítást. Kik adakoztak?

- Általános tapasztalat, hogy szívesebben adakoznak azok, akik egyébként szűkösen élnek. De meg fog lepődni: az elsők között fizetett be egy pesti polgármester. Tudok solymári polgárokról is, akik adományoztak, s persze sok budafok-tétényi lakos, köztük jómagam is. Én még akkor is kötelességemnek éreztem volna az adományozást, ha a szükségesnél kétszer több pénz gyűlik össze. A mi városrészünkben egyébként régi hagyománya van a közadakozásnak, így készült Budafokon az I. világháborús emlékmű és 2001-ben az 56-os emlékmű is, bár most a gazdasági válság miatt mindenki kevesebbet tud adni.

- De azért a helybelieknek fontos volt ez a zászló?

- Azóta is nagyon sokan megállítanak, és megköszönik a felállítását. Volt, akitől kétoldalas levelet kaptam, mások azt javasolták, adjunk ki erről egy prospektust is, készítsünk képeslapot, mert az országzászlónak idegenforgalmi szempontból is jelentősége van.

- Az országzászló melletti utca sarkán ugyan már áthúzták Landler Jenőnek, a Tanácsköztársaság vörös hadserege főparancsnokának a nevét, de hivatalosan még mindig ez az elnevezés él.

- Az avatás előtt tartottunk egy testületi ülést, amelyen úgy döntöttünk, hogy a Landler Jenő elnevezést Szent Flóriánra változtatjuk, hiszen az utcát, amely az országzászlóhoz vezet, eredetileg is így hívták. Ám ha az utcanevek személyekről szólnak, a Fővárosi Önkormányzaté a döntési jog. Bár kezdeményeztük a fővárosnál az átkeresztelést, az még nem történt meg.

- Az arra járók láthatják, hogy azóta is égnek a mécsesek a talapzatánál. Ezeket ki gyújtja meg?

- Az első két nagyobb, fedeles mécsest én vittem otthonról az avatás során. Másnap elmentem, hogy kicseréljem az üvegben a gyertyát, és meglepődve tapasztaltam, hogy mások megelőztek. S akkor már nemcsak az a két mécses volt ott, hanem egy csomó, és virágok, koszorúk is voltak odatéve. Ez is alátámasztja azt, amit Orbán Viktor mondott ünnepi beszédében: "ami a földrajzi Magyarországtól elvétetett, a lelkinek mindig része maradt".