Több százmilliárd forintra tehető az a veszteség, amit a brüsszeli neoliberális politika a magyar mezőgazdaságnak okozott - hangsúlyozta lapunknak Glattfelder Béla. Az ágazati támogatások és szabályozás leépítése nyomán magyarországi cukorgyárakat zártak be, nettó borimportőrökké váltunk és gabonatermelőink kiszolgáltatottá váltak a kereskedőknek. Glattfelder szerint ellentétes a magyar érdekekkel az, ha a mezőgazdaságnak szánt támogatásokat nem közvetlenül, hanem egyéb célok között elbujtatva kapják meg a gazdák. "Ez nem azt jelenti, hogy elleneznénk az oktatásra, az innovációra vagy a zöldenergiára fordítandó összegek növelését, hiszen az európai versenyképesség szempontjából fontos problémák megoldásáról van szó. Csak azt ellenezzük, hogy mindezt az agrárium rovására tegyék" - hangsúlyozta Glattfelder Béla.

A közös kiadások szerkezetének eltolását a mezőgazdasági támogatások csökkentésének irányába azok az országok szorgalmazzák - például Nagy-Britannia -, amelyek GDP-jében az agrárium aránya elenyésző. Mivel hazánkban ez az arány a brit duplája, nekünk érdekünk a jelenlegi támogatási rendszer fenntartása. Nem kis harc lesz ebben az ügyben a tagországok között, amelyek mindegyike azoknak az ágazatoknak a támogatásába szeretne minél több uniós pénzt bevonni, ahol versenyelőnye van.

A brüsszeli hírek szerint olyan tervek is születtek, amelyek a következő, 2013-ban kezdődő hétéves pénzügyi időszak végére teljesen le szeretnék építeni a dotációkat és a hozzájuk kapcsolódó szabályozást is. E folyamat eredményeként 2021-re teljesen eltűnhet a süllyesztőben a Közös Agrárpolitika, s a vidékfejlesztésre jutó támogatások is csak áttételesen jelentkeznek majd a közös költségvetésben.

Glattfelder szerint születik majd valamilyen kompromisszum a tagországok között, de Magyarországnak egyáltalán nem mindegy, hogy ez az alku milyen szinten tudja stabilizálni a támogatásokat. A közös agrárpolitika feladása ugyanis 2013-tól hét éven át négyszázmilliárd forint területalapú támogatás elvesztését jelentheti, amit aligha engedhet meg magának a magyar mezőgazdaság.

Tárgyalási pozícióinkat azonban jelentősen gyengíti a jelenlegi kormányzat, amely a már régóta esedékes hazai támogatásoknak is csak a töredékét fizette ki a gazdáknak. Az uniós partnerek ugyanis joggal kérdezik meg: miért akarjátok más tagállamok adófizetőinek pénzéből finanszírozni a saját gazdáitokat, ha a saját parlamentetek jóváhagyott döntéseit sem vagytok képesek végrehajtani.

Emellett Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként tavaly Davosban megtámogatta a neoliberális vonalat, tarthatatlannak nevezve az uniós agárpolitikát. "A közös agrárpolitika mostani formájában fenntarthatatlan, átláthatatlan, igazságtalan, finanszírozhatatlan és a magyar nemzeti érdekek szempontjából nagyon ellentmondásos" - jelentette ki Tabajdi Csaba, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának főtagja a tavalyi davosi csúcson elhangzott miniszterelnöki kijelentést kommentálva. A szocialista delegációvezető tegnapi közleményében ugyanezen közös agrárpolitika fenntartását szorgalmazta, hangsúlyozva: "Ha folytatódik a jelenlegi neoliberális kurzus, a Közös Agrárpolitika további leépítése, az európai gazdatársadalom, az európai vidéki társadalom jövője kerül veszélybe, az Európai Unió élelmiszer-ellátás stabilitása kérdőjeleződik meg."

A szakemberek szerint a 2007-es, a világ számos országában éhséglázadásokkal tarkított globális élelmiszerválság egyértelműen rávilágított arra, hogy Európának a jövőben is meghatározó szerepet kell játszania a világ élelmiszer- termelésében. Ebben nemcsak üzleti lehetőségek rejlenek, de ez egyben a fejlett világ vezető gazdasági nagyhatalmává előlépett Európai Unió erkölcsi kötelessége is a szegényebb országokkal szemben.