Szöllösi-Nagy András szerint a koppenhágai tárgyalások után komolyan meg kell vizsgálni egy globális kormányközi víz-konferencia és tárgyalássorozat összehívását. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mert az eddigi első - és egyben utolsó - tanácskozás 1977-ben, az argentínai Mar del Platában volt, azóta pedig a Föld egy főre jutó vízkészlete a felére zsugorodott. Ebből fakadóan sok teendő van, a probléma nem oldható meg nemzetközi összefogás nélkül - hangsúlyozta a szakember.

Szöllösi-Nagy András kifejtette: a globális felmelegedés hatására a víz körforgása felgyorsul, mivel a megnövekedett hőmérséklet hatására megnő a párolgás, emiatt pedig emelkedik a felhőképződés valószínűsége. Több felhőből több csapadék keletkezhet, aminek hatására egységnyi idő alatt megnövekszik a lefolyás, emiatt pedig ismét nő a párolgás.

A víz körforgásának felgyorsulása miatt megnő az árvizek gyakorisága és mértéke. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a légköri és hidrológiai folyamatok ennél a leegyszerűsített modellnél lényegesen bonyolultabbak, mivel sok visszacsatolás jellemzi a rendszert. A csapadékeloszlás idő- és térbeli változásával a felszín alatti vizek utánpótlása is jelentősen változhat - fűzte hozzá a szakértő.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem tehetők általános megállapítások a víz körforgásának megváltozásáról a klímaingadozás hatására, mivel vannak vízfolyások, ahol a vízhozamok növekvő tendenciát mutatnak, és vannak olyanok is, ahol csökkenőt.

Ma még nem tudjuk bizonyítani, hogy a víz körforgása csakugyan gyorsulóban van, de általános következtetésként elmondható, hogy az emberi tevékenység hatása a hidrológiai körfolyamatra lényegesen jelentősebb, mint a klímaváltozásé - mondta Szöllösi-Nagy András. Rámutatott: a klímaváltozás várhatón megnöveli a vízzel kapcsolatos események bizonytalanságát, és így a vízgazdálkodás kockázati tényezőit is.