Kína azt javasolja, hogy "valamiféle rövid politikai nyilatkozatot" fogadjanak el a hét végén, ám ennek tartalmáról nem árult el részleteket. A kínai tisztségviselő hozzátette: a tárgyalások továbbra is folynak a végső megállapodás reményében. Ma és holnap tartják a koppenhágai klímacsúcs zárószakaszát, amelyen több mint 110 ország állam- és kormányfője lesz jelen.

A "Föld Órája" című akció keretében tegnap este hét órakor lekapcsolták egy órára a villanyokat Koppenhágában, amellyel az emberek azt üzenték, hogy a globális klímakatasztrófa elkerülése érdekében sürgősek a hatékony megelőző intézkedések - mondta Benkő Dániel, a szervező WWF magyarországi szervezetének képviselője. A "Föld Órája" akció keretében 500-600 ember részvételével lampionos felvonulás indult Koppenhágában a városháza előtti térre. Tegnap nem sokkal hét óra után részlegesen az ENSZ klímatárgyalásoknak helyet adó Bella Centerben is kialudtak a fények.

Két évvel ezelőtt Ausztráliából indult útnak a "Föld Órája" kampány. Ekkor Sydney lakosságát kérték fel otthonaik világításának lekapcsolására. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult: 2,2 millió család és vállalat kapcsolta le a villanyokat egy órára. Azóta a megmozdulás globális méreteket öltött, március 28-án világszerte klímavédő akciókat szerveznek. 2009-ben több mint 64 ország - köztük Magyarország - vett részt a Föld órája 2009 projektben.

A klímarendszer legérzékenyebb része a vízkészlet

A klímaváltozással kapcsolatos vitákban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a víz körforgására, mivel talán ez a klímarendszer legérzékenyebb, és legkevésbé értett része - mondta Szöllösi-Nagy András, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Vízügyi Oktatási Intézetének rektora.

Szöllösi-Nagy András szerint a koppenhágai tárgyalások után komolyan meg kell vizsgálni egy globális kormányközi víz-konferencia és tárgyalássorozat összehívását. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mert az eddigi első - és egyben utolsó - tanácskozás 1977-ben, az argentínai Mar del Platában volt, azóta pedig a Föld egy főre jutó vízkészlete a felére zsugorodott. Ebből fakadóan sok teendő van, a probléma nem oldható meg nemzetközi összefogás nélkül - hangsúlyozta a szakember.

Szöllösi-Nagy András kifejtette: a globális felmelegedés hatására a víz körforgása felgyorsul, mivel a megnövekedett hőmérséklet hatására megnő a párolgás, emiatt pedig emelkedik a felhőképződés valószínűsége. Több felhőből több csapadék keletkezhet, aminek hatására egységnyi idő alatt megnövekszik a lefolyás, emiatt pedig ismét nő a párolgás. A víz körforgásának felgyorsulása miatt megnő az árvizek gyakorisága és mértéke. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a légköri és hidrológiai folyamatok ennél a leegyszerűsített modellnél lényegesen bonyolultabbak, mivel sok visszacsatolás jellemzi a rendszert. A csapadékeloszlás idő- és térbeli változásával a felszín alatti vizek utánpótlása is jelentősen változhat - fűzte hozzá a szakértő.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem tehetők általános megállapítások a víz körforgásának megváltozásáról a klímaingadozás hatására, mivel vannak vízfolyások, ahol a vízhozamok növekvő tendenciát mutatnak, és vannak olyanok is, ahol csökkenőt.

Ma még nem tudjuk bizonyítani, hogy a víz körforgása csakugyan gyorsulóban van, de általános következtetésként elmondható, hogy az emberi tevékenység hatása a hidrológiai körfolyamatra lényegesen jelentősebb, mint a klímaváltozásé - mondta Szöllösi-Nagy András. Rámutatott: a klímaváltozás várhatón megnöveli a vízzel kapcsolatos események bizonytalanságát, és így a vízgazdálkodás kockázati tényezőit is.

Japán 19,3 milliárd dollárt ajánl fel

Japán tegnap 19,3 milliárd dollárt - ebből 15 milliárdot közpénzekből - ajánlott fel háromévi időtartamra a legjobban érintett országok számára az általános éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A fejlődő országoknak nyújtott segítség címén 2012-ig Japán mintegy 1.795 milliárd jenes pénzügyi segítséget nyújt, ebből 1300 milliárd jent közpénzekből - közölte tegnap Koppenhágában újságírókkal Odzava Szakihito környezetvédelmi miniszter. Odzava szerint az összeg 15 milliárd dollárnak felel meg, de a jelenlegi árfolyamon ez 19,3 milliárd dollárt tesz ki.

A legjobban veszélyeztetett országok közvetlen szükségleteit - 2010 és 2012 között - 30 milliárd dollárra becsülik (évente 10 milliárd dollár), amelyből eszerint Japán oroszlánrészt vállal.
Az Európai Unió a múlt héten közölte, hogy 10,3 milliárd dollárt fordít erre a célra három év alatt. Japán, az 5. legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország "nagyon komolyan veszi a nemzetközi közösséggel szembeni felelősségét" - mondta Odzava Szakihito.