"Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót."

Nem, kedves olvasó, ez a mondat nem 2004 elejéről származik, nem Medgyessy Péter száját hagyta el. Azaz dehogynem, elhagyta azt is, akkoriban is, csak mondjuk akkor úgy hangzott, hogy "Magyarország, öööö, jó, ööö, úton, ööö...". Ha emlékeznek még. Aztán lotyaszájból is előtört ez a mondat, a pannon puma meg ugrált örömében, hogy a térségben nálunk lehet először közös európai fizetőeszköz, ihaj, meg csuhaj. Nem sokra rá a pannon puma kissé összezavarodott, lotyaszáj ugyanis akkor már szentül fogadta, hogy ő márpedig megvédi a nemzeti fizetőeszközt. Azaz nem lesz euró. És ez jó. A puma elvesztette hitét mindenben, önértékelési válságba került (akkor most minek is kell örülni), amely súlyos skizofréniába torkollott. Apu így már nem szerette meghasonlott édes gyermekét, s 2006 májusában bestiálisan lemészárolta egy balatoni kormányüdülőben - igaz, a pumagyilok híre csak szeptemberben szivárgott ki.

De hagyjuk a múltat! Rég volt, tán igaz se volt, ne áruljuk tovább a zsákbapumát: a fenti mondat friss, a tegnapi Neue Zürcher Zeitungból való, s Bajnai Gordon száját hagyta el. Hogy a térségből elsőként. Nálunk. Euró.

Zseniális. Tényleg. Gonoszkodó, aljas ellenzéki firkászok persze biztosan rögvest gyepálni kezdenék a miniszterelnököt. Mondjuk ilyesmivel:

"Édes, egyetlen, önzetlen, válságkezelő miniszterelnök úr, ha a nagy megszorítósdiban már térképre sem fussa a Miniszterelnöki Hivatalának, kérjen kölcsön a külügytől. Ha ott sincs, és már a netet is kikapcsolták, wifit azért csak talál. Sikerült? Akkor most kattintson a Google Earth-re. Keresse meg az országot, amelyet épp válságkezel. Megvan? Jó. Most nézzen onnan Észak felé (egyszerűbben: fölfele). Látja? Rögtön a határ túloldalán. Na, azt ott úgy hívják, hogy Szlovákia. Jó, jó, tényleg elég kicsi, de ott van, nézze csak meg, tényleg. Na ugye. Abban a furcsa kis országban, ott bizony euróval fizetnek egy ideje."

Ilyesmivel jönnének a felelőtlen ellenzékiek, tuti. De én nem. Mert én látom a mélységet ebben a zseniális mondatban. Ebben a retorikai csúcsteljesítményben. Amely a nélkül foglal állást, hogy bugyután, amolyan ellenzékies hűbelebalázs módjára kekec lenne. Mégis egyértelművé teszi: Szlovákia nem része a térségnek. Azaz Közép-Európának. Nyilvánvaló az is, miért nem. Hát azért, mert egy ország, amely nem része Európának, magától értetődő módon a közepének sem lehet része. Matek. Színtiszta, szikrázó logika.

A "Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót" - mondat helyes értelmezése ennek fényében tehát a következő: "Szlovákia nem európai ország". S hogy miért nem? Ehhez az időpontokat kell összevetnünk. Bajnai akkor jelenti ki mindezt, amikor a szlovákok épp szabotálják a magyarellenes nyelvtörvény végrehajtási rendelkezéseiről szóló további egyeztetést a magyar féllel. Amit korábban megígértek, megfogadtak. Mármint, hogy egyeztetni fognak, bicsibecsszó. Ehhez képest még durvítottak is a törvényen: olyan településeken sem lehet majd magyarul ügyet intézni, ahol 20 százalék fölött van a kisebbség aránya. Ehhez ugyanis elég lesz, ha a szlovák többséget zavarja a magyar ügyintézés lehetősége.

Kijelenthetjük hát, hogy gyors hermeneutikai vizsgálat alá vetve a fenti, látszólag euróügyekről szóló mondat valódi, teljes jelentése: "Szlovákia nem nevezheti magát európai országnak azok után, amit a nyelvtörvény ügyében véghezvitt."

Egyetértünk a miniszterelnökkel. Arra meg gondolni sem merünk, hogy mégsem ez a mondat értelme, csupán annyi, hogy hiányzott földrajzórán.