A 193 tárgyalódelegáció ezért úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját, mely az eredeti tervek szerint pénteken ért volna véget.

Közvetlenül a konferencia lezárása előtt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár üdvözölte az üveggáz-hatású gázkibocsátással kapcsolatban létrejött megállapodást, mely az Egyesült Államok támogatásával született meg. Az ENSZ-főtitkár szombat délelőtt a plénum előtt hangsúlyozta: "megszületett a megállapodás".

Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely egy jogilag kötelező erejű szerződés elfogadásához vezet. A főtitkár aláhúzta, hogy a zárónyilatkozat "tudomásul vétele" is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Az AP hírügynökség által idézett szakértők hasonlóan nyilatkoztak.

A Koppenhágai Egyezmény című dokumentumot pénteken késő este fogadta el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet, számos ország, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba azonban tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.

A záródokumentum a klímatárgyalások számos fontos kérdését érinti, a kulcsfontosságú kibocsátás-csökkentési vállalások terén azonban nem szab meg százalékos mértékeket. Konkrét számokat rendel ugyanakkor a rövid- és hosszútávú klímafinanszírozáshoz, és előrelép a fejlődő országok által vállalt klímaintézkedések nemzetközi ellenőrzésének kérdésében is.