FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az unió nem támogatja a haveri pályáztatást
|
|
Magyarország érdekeit kell képviselnünk, ha kell, asztalborogatással, ha kell, kőkemény tárgyalásokkal, kemény lobbizással, a személyes kapcsolatok ébren tartásával, erősítésével, háttérmunkával - mondta a Magyar Hírlapnak Áder János néppárti európai parlamenti képviselő. |
|
Létrehozva: 2009. december 19., 16:27 | Utoljára frissítve: 2009. december 21., 10:27 |
- Hogy érzi magát Brüsszelben?
- Röviden: jól. Nem bántam meg a döntést, hogy idejöjjek. Azt nem állítom, hogy mindent tudok, amit itt meg lehet tanulni, de az elmúlt három hónap nagyon sok tapasztalattal járt, és szerencsére olyan kollégákat sikerült magam mellé választanom, akik nagyon gyorsan felvették a ritmust. Úgy látom, hogy már eddig is sokat segítettek, és ezután is sokat segítenek.
- Nem hiányzik az otthoni mély víz?
- Én elég sokat úszkáltam a mély vízben. A közelgő időszak viszont lehetőséget biztosít másoknak is, hogy kipróbálják magukat a mély vízben.
- Azért a kampányban ott lesz, ugye?
- Természetesen ott leszek, jó néhány régi fideszes barátom jelezte már, hogy szeretnék, ha a választási kampányban ellátogatnék hozzájuk.
- Nem gondolja, hogy a csornai választás alacsony részvételi aránya komoly figyelmeztetés minden politikusnak?
- Önmagában az, hogy érvényes volt a választás, már komoly siker, hiszen a szocialisták arra játszottak, hogy a részvétel a küszöb alatt legyen. Már a jelöltállítás megmutatta, hogy nem veszik komolyan az időközi választást, és utána a kampányban inkább az otthon maradás mellett agitáltak. Az, hogy a Fidesz a második fordulóban a küszöb fölé vitte a részvételt, önmagáért beszél. Közel nyolcvan százalékot kapni, ahogy ez Gyopáros Alpárnak első jelöltként sikerült, mindenképpen szép eredmény, jó reményekkel vághatunk neki a tavaszi erőpróbának.
- Brüsszeli partnerei mennyire ismerik a magyar belpolitikát? Számolnak-e azzal, hogy a jelek szerint hamarosan megváltozik a helyzet?
- Nem mondanám, hogy 736 képviselőtársam közül a nem magyarokat lázba hozná, mi történik nálunk. Viszonylag kevesen érdeklődnek a magyar belpolitikai kérdések iránt. Minden országnak megvan a saját gondja.
- A magyar szocialistákról hallani-e valamit?
- Nem hallottam róluk semmit, nem foglalkoznak velük. Van egy olyan mondás, hogy egy fecske nem csinál nyarat, itt, Brüsszelben ez itt négy emberre is igaz. Nem tudnak hatalmas bravúrt bemutatni a 736 fős parlamentben. A kormányzati háttér még csak-csak segít, de a tavasztól új helyzettel kell megbarátkozniuk.
- Mennyire demokratikus intézmény az Európai Unió? Hogyan jelenik meg a végső döntésekben azoknak a választóknak az akarata, akik például önre szavaztak a tavasszal?
- Nyilvánvalóan mást akarnak a magyar választópolgárok és mást a németek, a franciák. Az itt dolgozó képviselőknek - köztük nekem is - az a feladatuk, hogy a magyar választók és Magyarország érdekeit képviseljék. A szocialisták kormányzati pozícióban ezt rosszul csinálták. Még a régi moszkovita reflexeket hozták magukkal, mindig másoknak akarnak megfelelni. Nem kell azonban megfelelnünk senkinek, Magyarország érdekeit kell képviselnünk, ha kell, asztalborogatással, ha kell, kőkemény tárgyalásokkal, kemény lobbizással, a személyes kapcsolatok ébren tartásával, erősítésével, háttérmunkával. A Brüsszelben dolgozó mintegy ötezer magyar közül szép számmal közép- vagy felsővezetői pozíciót töltenek be Meg kell keresni őket, ki kell kérni a véleményüket. Mindenfajta munka mögött egyetlen szempontnak kell érvényesülnie: hogyan tudom az ország érdekeit a leghatékonyabban érvényesíteni. Mondok erre egy konkrét példát. Surján Lászlóék kiszámolták, hogy az elmúlt években a kormány rossz pályázati politikája miatt mintegy hétmilliárd eurós forrás ragadt bent az EU költségvetésében. Megvolt a pénz, lehívhattuk és pályázhattunk volna, de nem tettük meg. Úgy látom, hogy ahol a személyes érdek nem jelent meg, a pályázat otthoni elbírálásakor nem igazán buzgólkodtak a gyors és sikeres ügymenet érdekében. Ezen a mentalitáson a következő kormánynak kőkeményen változtatnia kell. Azért kell lobbizni, hogy a pénz ne vesszen el Magyarország számára, és ha lehet, akkor a forrásokat más célra minél hamarabb kapjuk meg. Az Európai Bizottság egyébként megvizsgálta, hogy az uniós forrásokból a huszonhét tagállam miképp támogatta országa kis- és középvállalkozóit. Ebben a sorban Magyarország a huszonnegyedik helyen áll. Ha a szocialisták nem tudják, hogyan kell csinálni, menjenek el a szomszédos Szlovákiába, nem szégyen tanulni másoktól. Nyolc évvel ezelőtt más volt a helyzet, akkor még ők tanultak tőlünk, mára azonban minden megváltozott.
- Gyakran előfordul, hogy a támogatásokat itthon haszontalan célra fordítják. A Magyar Hírlapban is megírtuk, hogy kutyafitneszre, dohánycég feltérképezésére és efféle ügyekre folyt el a pénz egy része.
- Meg kell érteni, hogy a régebbi és mostani klientúrának baráti alapon nem lehet pénzt osztogatni. Egyébként ezt az Európai Unió sem nézi jó szemmel. Az egész rendszert meg kell változtatni, világos hierarchiára és gyors döntéshozatalra van szükség. Ha valóban vállalkozásfejlesztésre, munkahelyteremtésre fordítjuk a forrásokat, akkor kamatoznak majd, és az állam is profitál belőlük. Felelős hozzáállás kell, nem pedig az, hogy a haver kap uniós forrást, a nem havernek viszont jóval kevesebb az esélye, hogy uniós forrásokért sikerrel pályázzon.