Újraértékelik a verespataki aranybánya-beruházást

A hivatalába lépni készülő román kormány bevette programtervezetébe, hogy újraértékeli a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházást román és külföldi szakértői vélemények alapján.

Létrehozva: 2009. december 21., 09:43 \| Utoljára frissítve: 2009. december 21., 10:02	nyomtat	küld

Ezt Emil Boc román miniszterelnök-jelölt jelentette ki vasárnap, miután közzétette véglegesített kormánylistáját, amely várhatóan már vasárnap a parlament elé kerül. Boc közölte: kormánya a nem energetikai ásványkincsek kiaknázása érdekében új országos stratégiát dolgoz ki, amelynek része a verespataki aranybánya-beruházás újraértékelése is. Boc szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a kormány tagjai már most eldöntötték: zöld jelzést adnak a beruházásnak, vagy elutasítják. Hangsúlyozta: ez attól függ, mit javasolnak a törvény által megkövetelt szakértői vélemények.
Traian Basescu újraválasztott román államfő a nemrég lezajlott romániai elnökválasztási kampányban azt mondta: csak a francia szakértők folyamatban lévő véleményezése alapján alakíthat ki álláspontot a beruházásról.
A kormányzati programtervezetbe a gazdasági és kereskedelmi szaktárca élére javasolt Adriean Videanu demokrata párti miniszter-jelölt javaslatára került be a verespataki beruházással kapcsolatos kitétel.
Videanu már a program véglegesítését megelőző napokban nyilvánosan szorgalmazta a terv megvalósítását. Szerinte az arany kitermelését mihamarabb el kellene kezdeni, ugyanis a nemesfém világpiaci ára kedvez a beruházásnak.
A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat szerint a verespataki hegyekben rejlő arany és ezüst kitermelése 4 milliárd dollár nyereséget hozna a román állam számára, amely a beruházásból csaknem 20 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Verespatakon az RMGC készül kitermelni 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A román hatóságok 2007-ben felfüggesztették az engedélyeztetési folyamatot, erről Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter döntött.
Romániában sokan kifogásolják, hogy a román állam részesedése túl kicsi, emellett a projekt számos környezet- és műemlékvédelmi aggályokat is felvet. Romániában az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet ellenzi a beruházást a ciántechnológia tervezett alkalmazása miatt. A vállalat már 1997 óta próbálja megszerezni a kitermeléshez szükséges engedélyeket.

(MTI)