A jövő évi választások miatt nagyon nehéz lesz a politikusok, az értelmiség és az utca emberének figyelmét ráirányítani arra, hogy a 2011 januárjától Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Schöpflin György, az Európai Parlament néppárti képviselője.

A soros elnökséget ezúttal három állam, sorrendben Spanyolország, Belgium és Magyarország látja el. A politikus ezzel kapcsolatban kifejtette: a spanyoloknak nem új ez a szerep, ez lesz a harmadik alkalom, hogy betöltik a posztot, és a jelek szerint dinamikusan akarják lebonyolítani az előttük álló feladatokat.

A három ország stratégiájának legnagyobb része adott, az a fontos tehát, hogy a megvalósításhoz szükséges feladatok elvégzését az aktuális soros elnök hatékonyan vezesse le. Ez olyan apróságnak tűnő dolgokon is múlhat, mint a rendezvények jó szervezése - magyarázta Schöpflin György szerint.

A politikus megjegyezte: többen mondták már neki, hogy Magyarország akkor válik majd igazán uniós tagállammá, ha lebonyolította az első soros elnökséget, ami arra is jó, hogy az ország megmutassa magát Európának, illetve, hogy Európa közelebb kerüljön a magyarokhoz. A választások azonban elvonhatják erről a figyelmet - fűzte hozzá.

Hova tovább

A Lisszaboni Szerződés nem alkotmány, csak "technikai megoldások tömkelege", de nagy szükség volt rá, mert a kibővült Európai Unió a régi módszerekkel már nem volt kormányozható - mondta az Európai Parlament néppárti képviselője.

Schöpflin György hozzátette: a gondolat, hogy politikai fordulatot kell hozni az Európai Unió életében, a 2001-es laekeni csúcstalálkozón született meg. Ennek nyomán jött létre a konvent, amelynek szülötte az alkotmányszerződés, amely először Franciaországban bukott meg, majd később a hollandok is elutasították.

Az Európai Parlament néppárti képviselője elmondta: ő maga úgy gondolta, hogy az unió 2004-ben készen áll elfogadni egy alkotmányt, de kiderült, hogy ez nem igaz. Ez azt mutatja, hogy a nemzetállamok felerősödtek, a valódi politikát továbbra is a nemzetállami keretek között képzelik el.

"Ugyanakkor az, ami több mint ötven éve létrejött, mégis egy bizonyos politikai intézmény, ahol valódi politikai hatalomgyakorlás folyik. E kettő egyensúlyban tartása, szabályozása fontos a Lisszaboni Szerződés, illetve Európa szempontjából" - fűzte hozzá Schöpflin György.