Az irányadó háromhónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában.

Az Euribor szerdán érte el a 0,70 százalékot az előző mélységi rekord, a keddi 0,707 százalék után. 2009 tavasza óta csaknem minden nap, de legalább minden héten újabb és újabb rekordot döntött lefelé haladtában. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, 2008. október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.

A piac nem vár újabb kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól (EKB) - alapkamata május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

Az Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak jót jelentenek, nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi, illetve azt is inkább az EKB-tól fedezik. Így aztán nemcsak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge.

Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, tavaly novemberben 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál az októberi, 0,3 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése 2009. májusában került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, és a novemberi éves visszaesés az első volt az euróövezet történetében.

Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés támogatói közül. Most is gyenge láncszem a lakossági hitelezés, miközben a vállalati hitelezésben tovább romlottak a körülmények.

Tavaly novemberben az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az októberi, 1,2 százalékos éves visszaesés után. A vállalathitelezés növekedési üteme, évi 15,0 százalékkal, 2008. márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor 2008. márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege csak 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Tavaly novemberben az euróövezeti lakosságnak nyújtott hitelezés 0,5 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy idei mélypontján, tavaly szeptemberben éppen 0,3 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.

Habár az euróövezetben a lakossági fogyasztás a jobb időkben is igen lassan vagy időnként egyáltalán nem nőtt, a lakosság eladósodásának üteme meghaladta a bérek és fizetések évi 2-3 százalékos emelkedésének ütemét, amely nemegyszer el is maradt az éves inflációtól.

Most egészségesebbek az arányok a források között, hiszen a harmadik negyedévben az euróövezetben 3,1 százalékos volt az éves nominális béremelkedés, és még novemberben is csak 0,5 százalékig emelkedett az éves infláció.

Az EKB már bejelentette, hogyan tervezi visszavonni a piacról a nagyvonalú likviditáskínálatát, egyúttal megígérte, hogy az első negyedévben még folytatja a korlátlan pénzellátást. Számos elemző úgy véli, hogy - legalábbis a vállalathitelezés adatait látva - az euróövezet központi bankja kénytelen lesz átgondolni terveit a piactámogatás visszavonására.