A februárban életbe lépő határozat lényegében megakadályozhatja, hogy győzelme esetén az ellenzék visszaállítsa a személyforgalmat.

Bár a december 13-án megszüntetett szárnyvonalak esetében a kormány minden egyes alkalommal igyekszik kihangsúlyozni, hogy a személyszállítás csak ideiglenesen szünetel, egy, az interneten nyilvánosságra került intézkedési terv a vicinálisok számára mégis más jövőt sejtet. A MÁV üzletági általános vezérigazgató-helyettese, Mosóczi László által jegyzett írás december 11-én kelt, s februártól lépne életbe "a személyszállítási közszolgáltatásból kizárt" vonalakon.

A dokumentum lényegében az amúgy sem fejlett infrastruktúrával rendelkező szárnyvonalak további technikai leépítését irányozza elő az egyes vasúti szakterületeknek. Az utasítás értelmében alaphelyzetbe kell állítani az állomási biztosítóberendezéseket, az esetlegesen központi állításba kapcsolt váltókat át kell szerelni helyszíni állításúra. "El kell készíteni a funkcióját vesztett, személyzet nélkülivé vált állomások jelző- és biztosítóberendezéseinek bontási tervét, és további intézkedések érdekében a fejlesztési osztály elé kell terjeszteni. Kezdeményezni kell az illetékes közlekedési hatóságnál az érintett sorompó-berendezések megszűntetését, illetve a vasúti átjárók biztosítási módjának megváltoztatását" - olvasható az utasításban.

"Amennyiben a teljes csapórudas sorompó kezelési helyén, a vonatközlekedés idején nincsen szolgálat, a sorompót a vonatszemélyzetnek kell kezelnie" - mindez a szállítási idő jelentős növekedését eredményezheti. A vonalak mentén lényegében csak a közép- és kisfeszültségű hálózatok és berendezések maradnának üzemkészen, annak érdekében, hogy a későbbiekben szükség esetén újra "teljes értékű vasútüzemet" lehessen biztosítani.

Mosóczi László irányt mutat az Ingatlangazdálkodási szakterületnek is. Utasítása szerint a pályavasútnak tisztáznia kell, hogy a vonalak mentén mely ingatlanok elengedhetetlenek a további működéshez, és melyeket lehet "azonnal, illetve rövidtávon hasznosítani." "Meg kell kezdeni, és rövid időn belül be kell fejezni - a jogszabályok adta lehetőségeken belüli lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon - a vonalakon feleslegessé vált ingatlanok értékesítését."

Az intézkedési terv a főjelzők, előjelzők érvénytelenítése mellett a szárnyvonalakon alkalmazható legnagyobb sebességre is kitér, mindössze 40 kilométerben meghatározva azt. "A közlekedő vonat a szolgálati hely váltókörzete előtt köteles megállni és váltóellenőrzést tartani. A vonat csak ennek megtörténte után folytathatja útját" - mindezzel tovább lassítva és nehezítve a hivatalosan még létező teherfuvarozást.

A sebességcsökkentés különösen az 5-ös számú, Komárom-Székesfehérvár közötti szakaszon jelent nagy érvágást, ahol a pálya megfelelő állapota miatt jelenleg ennek duplája van érvényben. Ráadásul mellékvonal ellenére az országos hálózatban is fontos szerepet játszik, mivel a hegyeshalmi fővonalat mentesítve jelentős teherforgalmat bonyolít.

Az intézkedési terv annak ismeretében különösen kényesnek tűnik, hogy a Fidesz, választási győzelme esetén vissza kívánja állítani a személyszállítást azokon a vonalakon, amelyeken ez műszakilag lehetséges. Kérdéses, hogy a leszerelt biztosítóberendezések, és eladott ingatlanok közepette megvalósulhat-e az ellenzéki ígéret.