fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Belháború az EU-ban
2010. január 7., 15:31
Pert indít az Európai Bizottság az Európai Tanács ellen, amiért az húsz tagállam - köztük Magyarország - szavazatával megakadályozta, hogy az egyébként igen jól fizetett uniós köztisztviselők az idén 3,7 százalékos béremelésben részesüljenek.

Brüsszel egy hasonló jogvitában egyszer már pert nyert az Európai Bíróságon az uniós közalkalmazottak juttatásait sokalló tagállamokkal szemben - igaz, ez az eset még 1973-ban történt.

A bizottság gyorsított eljárást kért annak érdekében, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb kimondhassa a Tanács döntésének megsemmisítését. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozta a biztosok egyhangú szavazatával meghozott döntés szigorúan jogi jellegét - emlékeztet az EUobserver.

Kizárólag a már korábban lefektetett szabályok betartatásáról van szó, és nem politikai indíttatású lépésről - fogalmazott az egyik bizottsági szóvivő. Jóllehet a 27 tagállam közül csupán húsz támogatta, hogy 3,7 helyett 1,85 százalék legyen az emelés, a bizottsági per a Tanács egészére, vagyis a maradék hét tagállamra is vonatkozik.

Az uniós tisztviselők éves fizetésemelése automatikus mechanizmusnak számít azon 2004-es megállapodás értelmében, amelyet a tagállamok kötöttek egymással. Az emelés bázisát a nyolc leggazdagabb tagállam közalkalmazottainak előző évi átlagkeresete képezi. A fizetések 2009-ben 2550 és 18 ezer euró között mozogtak beosztástól függően.

Az idei emelés első sorban a gazdasági válsággal előállt rendkívüli helyzet miatt került a kritikák kereszttüzébe. Nagy-Britannia, Németország és más tagállamok szerint a fizetések nagy mértékű növelése rossz üzenet lenne a pénzügyi nehézséggel küszködő uniós polgárok irányában. Éppen a válságos időkben fontos, hogy a politikusok érzékenységet mutassanak a társadalmi gondok irányában - fogalmazott a berlini kabinet egyik szóvivője a Spiegel Online-nak.

Érdekes vetülete a problémának ráadásul az is, hogy az emelésnél szigorúan a szabályhoz ragaszkodó uniós bürokraták mindeddig ellenezték a mechanizmus olyan alkalmazását, amikor az a fizetések esetleges csökkentését tenné szükségessé. Ez utóbbi kérdés megvitatása 2010 végére várható.

A bizottság és a tagállamok közötti torzsalkodásnak a jogi hercehurcán felül egyéb negatív következményei is lehetnek. Az Európai Parlamentben dolgozó tisztviselők ugyanis kilátásba helyezték, hogy megakadályozzák a felálló Európai Bizottság tagjainak január 11-én kezdődő meghallgatását az uniós törvényhozásban.

Az EP-személyzet tervezett akciója különösen kellemetlen lenne az EU leendő külügyi képviselője, Catherine Ashton amúgy is "rázósnak" ígérkező meghallgatása szempontjából. Ráadásul az EP-jóváhagyás késlekedése miatt továbbra is a komolyabb döntésekre már nem felhatalmazott "ügyvivői" bizottság irányítása alatt maradna az unió.

(vg.hu)