fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Az EU elnöke is Athénban járt "tájékozódni"
2010. január 15., 09:19
A görög kormányfő, Jorgosz Papandreou szerint is krónikus problémákkal küszködik a délkelet-európai ország költségvetése és gazdasága, ennek érdekében gyors és határozott cselekvésre van szükség. A görög kormány megfelelő parlamenti többséggel rendelkezik a szükséges reformok véghezviteléhez, az igazi kérdés azonban az, hogy a görög társadalom tűrőképessége meddig tart.

Görögországban mozgalmasan indult az év. Az amúgyis rossz gazdasági, pénzügyi és adóhelyzetet súlyosbítja, hogy épp a napokban derült ki, hogy Görögország többször is kikozmetikázta költségvetését, legutóbb 2008-ban folyamodtak ehhez az eszközhöz, de a tavalyi hiánnyal sincs minden rendben, a várt 12,7 százalék helyett lehet, hogy még ennél is nagyobb lesz a 2009-es deficit. Az eurózóna tagállamai döbbenten figyelik az eseményeket, és aggódnak, hogy vajon milyen csontvázak borulnak még ki a görögök szekrényéből.

A történések elég gyorsan követik egymást. Az Express gazdasági napilap tudósítása szerint Jorgosz Papandreou görög kormányfő még múlt vasárnap jelentette be a miniszterelnöki kabinet szokásos ülésén, hogy a gazdasági és pénzügyi krízis súlyos veszélyt jelent az országra nézve. A sokkoló kijelentés után a miniszterelnök azonban hozzátette, hogy pánikra semmi ok, a 2010-re tervezett stabilizációs intézkedések visszaállítják Görögország hitelét a nemzetközi porondon és az ország költségvetési helyzetét helyes irányba terelik.

Papandreou kormányának első száz napos tevékenységét is értékelte az ülésen. A kormányfő szerint pozitív irányba mozdultak el a dolgok a korábbi kormányzati munkához képest, mindenki csak akkor döbbent rá, hogy milyen rossz állapotban van a költségvetés, miután átvették a stafétabotot az előző, a jobbközép Új Demokrácia (ND) párt vezette kormánytól. Ennek kapcsán Papandreou gyorsan igyekezett is áttolni a felelősséget elődjére, Kosztasz Karamanlisz volt kormányfőre. A mostani kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy csakis az előző kormány tehet a hibás költségvetési adatok közléséért, ők teljesen új alapokra helyezik majd a rendszert. Papandreu hangsúlyozta, hogy kormánya növeli a költségvetési, pénzügyi transzparenciát.

A fogadkozás ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem nyugtatta meg se a Nemzetközi Valutaalap (IMF), se az Európai Unió (EU) képviselőit. Görögország mindeddig nem kényszerült hitelfelvételre az IMF-től, a görög kormány azonban a szervezet munkatársainak segítségét kérte a súlyos helyzetre tekintettel, és január 12-én meg is érkezett Athénba az IMF szakértőiből álló csoport. Az IMF szerint a mostani látogatás a szokásás monitoring program keretében történik, melyet az IMF biztosít a szervezet tagjainak.

Az EU vezetői azonban érthető módon jobban aggódnak. Az EU elnöke, a nemrég megválasztott Herman Van Rompuy is Athénba sietett, hogy tájékozódjon a görög helyzetről. Az Athens News Agency értesülései szerint az EU elnöke támogatásáról biztosította Papandreou reformcsomagját, Rompuy szerint is gyors és átfogó lépések szükségesek az ügy megoldásához. Az EU elnöke kijelentette, hogy az egész eurózóna és az EU érdeke Görögország gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilizálása. Rompuy hozzátette, hogy a költségvetési hiány mérsékléséhez azonnal hozzá kell fogni, és 2010-re a görög hiánynak a GDP három százaléka alá kellene mennie. A görög kormányfő és Rompuy találkozóján Jorgosz Papakonsztantinou görög pénzügyminiszter is részt vett.

A Kathimerini görög napilap tudósítása szerint azonban nem biztos, hogy Papandreou könnyen keresztül tudja majd vinni a fájdalmas megszorításokat és reformokat. A miniszterelnök pártja, a balközép Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) egyes képviselői máris kritizálni kezdték a kormány egyes tervezett lépéseit. A kormány névtelenül nyilatkozó egyik magas rangú illetékese erre úgy reagált, hogy a kormánynak mielőbb cselekednie kell, és nincs most idő egyes képviselők magánvéleményével foglalkozni.

A tavaly októberi parlamenti választásokat elvesztő ND is aktivizálta magát, a párt vezetői meglátták a politikai lehetőséget a képlékeny politikai szituációban. Antonisz Szamarasz, az ND elnöke és annak árnyékkormányának vezetője a hét folyamán ismerteti majd a jobbközép párt véleményét a kormány első száz napjáról. A párt árnyékbelügyminisztere, Kristosz Zoisz szerint elengedhetetlenek a Papandreou által bejelentett intézkedések, de egyelőre ezeknek nagyobb a füstje, mint a lángja, konkrétumokról még nem sok szó esett. Zoisz hozzátette, hogy a közigazgatási reformokhoz pénzügyi forrásokra van szükség, de mindeddig csak apróbb ötletelések hangoztak el a források biztosítására. Az árnyékbelügyminiszter hiányolta az állampolgárokra nehezedő terhek jobb elosztását is.

Az eurózóna történetében először fordul elő, hogy egy ország ilyen mértékű költségvetési hiányt hozzon össze, és hogy az Eurostat felé továbbított több évról szóló adatok is szinte alig érnek valamit (bár ezt Magyarország is meglépte egyszer). A Standard & Poor's és a Fitch hitelminősítő intézetek által történt leminősítések is jelzik a helyzet súlyosságát, Görögországnak mindenképpen rendbe kell tennie a költségvetés heyzetét. Az igazi kérdés azonban az, hogy az utóbbi években elharapódzott erőszak, az utcai zavargások, robbantások, sztrájkok, illegális bevándorlókkal kapcsolatos problémákkal terhelt országban a görög társadalom meddig tudja (szeretné) elviselni a majdnem négy hónapja megválasztott PASOK-kormány ténykedését. A 2006 óta tartó időszak azt mutatja, hogy elég hamar elpattan náluk a cérna, legyen akár jobb-, vagy baloldali kormány hatalmon.

(kitekinto.hu)