Jogi zsákutcába került a verespataki beruházó

Létrehozva: 2010. január 15., 13:37	nyomtat	küld

A bukaresti napilap szerint a verespatakiak azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb - még engedélyeztetésre váró - külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cég a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül. A verespatakiak és a környékbeliek reményeit a Bukarestből érkező hírek táplálják - írja a lap, emlékeztetve, hogy a Traian Basescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kijelentette: szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában. Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. December végén Basescu jelentette ki: az utolsó szót az állambiztonsági ügyekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.

Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója, amikor a múlt év végén szűk körben a projekt "feltámadásáról" beszélt az alkalmazottaknak - írja a lap. Az ÚMSZ ugyanakkor emlékeztet: a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, több romániai magyar történelmi egyház, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. De a projekt előtt álló legfőbb akadály - írja -, hogy a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.

"A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek" - fogalmazott a lapnak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, aki 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok jogerősen érvénytelennek nyilvánították. Korodí szerint az RMGC többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. A politikus szerint a cég egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.

A volt miniszter igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az Európai Bizottsághoz akarnak panasszal fordulni, ha Verespatak ügye a CSAT elé kerül. "Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek" - magyarázta. Szerinte azonban a CSAT annyiban kétségtelenül illetékes e kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött - egyébként mindmáig titkos - szerződést az aranykitermelésről. Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ennek eldöntése valóban a CSAT hatáskörébe tartozik - mondta Korodi.

Szentesy Cecília, az RMGC szóvivője elmondta: a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükség. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre - többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére -, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség. A szóvivő leszögezte: a cég képes szavatolni, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa ne forduljon elő. Az erdélyi Krónika és több román napilap is jelezte: Borbély László környezetvédelmi miniszter tavasszal Verespatakra látogat, hogy a helyszínen tájékozódjék a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kibányászását feltételező beruházás tervéről.