A néppárti képviselő szerint a biztosjelölt rendkívül felkészültnek és magabiztosnak mutatkozott a meghallgatás során.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága mai ülésén hallgatta meg Dacian Cioloş román biztosjelöltet. A meghallgatást értékelve a képviselő megnyugtatónak nevezte, hogy Cioloş kiállt a Közös Agrárpolitika értékeinek, valamint az uniós agrárköltségvetés és a gazdák érdekeinek megvédése mellett. Magyar szempontból előnyös az is, hogy a román politikus elutasította a Közös Agrárpolitika, és ezzel a támogatások visszahelyezését nemzeti hatáskörbe. Ezzel a nehezebb költségvetési helyzetben lévő tagállamok, így főként az új tagállamok, egyértelműen rosszul járnának.

Glattfelder Béla a meghallgatás során feltett kérdésében rámutatott, hogy az uniós szabályozás egyre újabb és szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, valamint keresztmegfeleltetési követelményeket állapít meg. Ezek csökkentik az európai gazdák versenyképességét unión kívüli versenytársaikkal szemben, akiknek nem kell ezeket a szigorú feltételeket teljesíteniük. Az állatjóléti intézkedések jelentős része ráadásul rontja a termelés energiahatékonyságát, többlet széndioxid-kibocsátást okozva. A képviselő felhívta a biztosjelölt figyelmét arra, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyáltalán nem lehet pályázni az energiahatékonyságot javító beruházások támogatására.

Dacian Cioloş válaszában kifejtette, hogy az állatjóléti célkitűzéseket összhangba kell hozni más, pl. a klímavédelemre vonatkozó politikával. Megjegyezte azt is, hogy a tagállamoknak nagyobb mozgásteret kell biztosítani a vidékfejlesztési források felhasználása során.

A román jelölt 2013 után meg kívánja szüntetni a régi tagállamokban jelenleg működő, történeti bázison alapuló támogatási rendszert, és helyette egy, a mai SAPS-hoz hasonló, átláthatóbb és méltányosabb kifizetési rendszert kíván alkalmazni minden tagállamban.

Glattfelder Béla szerint a román biztosjelölt rendkívül felkészültnek és magabiztosnak mutatkozott a meghallgatás során. Mivel a Lisszaboni Szerződés következtében az Európai Parlament jóval nagyobb beleszólást kapott a mezőgazdasági politika területén, a néppárti képviselő szerint alapvető fontosságú az európai gazdák szempontjából, hogy a biztos és az európai képviselők jól együtt tudjanak működni. Erre utal az is, hogy az új biztos remélhetően felhagy az újabb és újabb reformokat erőltető, szélsőségesen liberális politikával, és helyette stabil, kiszámítható agrárpolitikát fog folytatni.