- Látszott a tévéfelvételeken, hogy kézmozdulattal csitítja a pécsieket, ne fütyüljenek Bajnai Gordon miniszterelnök felszólalása alatt. Miért?

- A miniszterelnök azért jött Pécsre, hogy megnyissa az Európa Kulturális Fővárosa programot. Ebben a helyzetben kötelességünk meghallgatni a mondandóját. Nem vetne jó fényt a városunkra, ha az maradna meg, hogy botrány volt. Hála Istennek, sikerült lecsillapítani a tömeget.

- Valóban tömegek voltak a megnyitón, legalább 25 ezren. De nem jött el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miközben ott volt az esseni ünnepségen.

- Bár Barroso nem volt itt - ezt nem is vártuk el tőle, hiszen ősszel mindenképpen jön egy uniós konferenciára -, eljött sok közéleti ember, művészek, sportolók. Egy-két dolgot megéltem már ebben a városban, de ilyen tömegre nem emlékszem.

- Ezért a kormányfő szerint dicséret illeti a polgármesterelődöket, Toller Lászlót és Tasnádi Pétert - miközben az ő működésük idején csúsztak el a beruházások.

- Toller László polgármestersége idején nyertük el a kulturális főváros címet, ő ma kómában fekszik. Tasnádi Péter meg szó szerint belehalt abba, hogy a város vezetője lett. Méltányosnak kell lennünk velük, s ebbe bele kell férnie, hogy mondunk róluk két jó mondatot.

- De azért sokan felteszik a kérdést: hogy fordulhatott elő, hogy a megnyitóra nem készültek el az épületek, kiállítótermek?

- Beszélhetünk róla, bár a csúszásokhoz semmi közöm. Kétségtelenül sok hiba történt, például a civilek elzavarása, vagy hogy nem sikerült időben elindítani a beruházásokat. De a kormány sem ismerte fel, hogy ez olyan egyedi program, hogy nem lehet a megszokott módon együttműködni. Határozott, gyors ügyintézésre lett volna szükség. És persze személyi problémák is voltak.

- Aztán ön, miután megnyerte az időközi választást, kézbe vette az ügyet?

- Amikor polgármester lettem, nagy elutasítás övezte a programot. A pécsieknek elegük lett abból, amit korábban hallottak, hogy rengeteg pénz jön a városba, nagy épületek épülnek, minden jó lesz. Ehhez képes jöttek a kudarcok, a csúszások. Rosszkedvűek, hitehagyottak lettek, mert azt látták, hogy semmi nem megy. Azóta a civilek nagy részét, akiket elüldözött a politika, sikerült visszacsalogatni. És ami a szocialista polgármestereknek nem sikerült: a kormánnyal is jó kapcsolatot alakítottunk ki, sőt a média is barátságosabb lett.

- Mára a pécsiek visszanyerték önbizalmukat?

- A megnyitó utáni napon megrendeltünk egy telefonos felmérést. Ez azt mutatta, hogy az eseményt a tévében vagy a helyszínen figyelemmel kísérők kilencven százaléka szerint a gála méltó volt az esemény jelentőségéhez, 88 százalékuk pedig optimistán néz a programok elé. Ez az arány egy éve elképzelhetetlen lett volna. Vagyis vasárnap a lélektani barikádot lebontottuk, a sikeres nyitóünnepség felszámolta a rosszkedvet.

- Mit profitál majd Pécs ebből az egy évből?

- Egyelőre reményeket lehet megfogalmazni. Én azt remélem, hogy példát adunk Magyarországnak, hogy a kultúrában függetleníteni tudjuk magunkat a budapesti szívóhatástól, és be tudjuk bizonyítani: egy vidéki városnak is lehet önálló kulturális arculata. Azt is remélem, hogy ez a kulturális kisugárzás gazdasági értelemben is hasznosítható, vagyis sok turista látogatja majd a programjainkat.

- És miközben a programok zajlanak, épülni fog a NATO-lokátor a Tubesen?

- Nem fog épülni. Bár a múlt év végén lábra kapott a hír, hogy a kivitelezőnek átadják a munkaterületet, ezt sikerült megakadályozni. Százötvenezer ember szinte egységesen fellépett, hogy ne épüljön meg a lokátor. Ameddig én leszek a polgármester, a jogi kereteken belül mindent elkövetek, hogy ez a rendkívül káros beruházás ne valósuljon meg.

- És meddig lesz polgármester?

- Hosszú távra tervezek, de most nem ezzel a kérdéssel vagyok elfoglalva. Most elsősorban az érdekel, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programot, ezt a számomra megtisztelő feladatot sikerre vigyük.