Az európai parlamenti eszmecserék egyik visszatérő kérdése, hogy a nemzetközi repülőtereken alkalmazott biztonsági intézkedések alkalmazása sérti-e személyiségi jogainkat. A számtalan személyiségjogi kérdés mellett a néhány hete meghiúsult detroit-i merénylet azonban azzal is szembesített bennünket, hogy biztonsági rendszerünk szintje nemhogy nem magas, de még nem is elégséges.

Egy másik esetben, a szlovák titkosszolgálat robbanószert helyezett el egy repülőgéppel Írországba tartó szlovák állampolgár csomagjában, amely végül gond nélkül felkerült a fedélzetre és Írországban landolt. Ez a rosszízű kísérlet egyszerre ingatta meg az európai polgárok biztonságba vetett hitét és emberi méltóságát.

Az európai nemzetközi reptereken alkalmazott biztonsági intézkedésekről egymásnak ellentmondó információk zúdulnak az emberekre a sajtóból, így például a test-szkenner használatával kapcsolatban, amelyről az Európai Uniónak máig nincs egységes álláspontja. A tagországok pedig más-más gyakorlatot követnek. Hiteles információk híján az emberek biztonsági intézkedésekbe vetett bizalma és biztonságérzete is megrendül, az eltérő biztonsági protokollok és rendezetlenség miatti kiskapuk pedig végső soron a terrorizmus malmára hajtják a vizet.

"Arra kell sarkallnunk tehát a Tanácsot és a Bizottságot is, hogy sürgősen alakítsa ki átgondolt és következetes álláspontját a repülőtéri biztonság jelenéről és jövőjéről" - fogalmazott felszólalásában a fideszes európai parlamenti képviselő.