FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Határozott magyar álláspont a Duna Stratégiára vonatkozóan
|
|
Áder János az ivóvízbázis védelmét tartja a Duna Stratégia legfontosabb prioritásának, míg Kósa Ádám a folyó kultúrák összekapcsolásában betöltött szerepét hangsúlyozta az európai parlamenti vitában. |
|
Létrehozva: 2010. január 21., 11:44 |
Az Európai Parlament tegnapi, késő éjszakába nyúló vitájában Áder János, az EP Környezetvédelmi Bizottságának fideszes tagja kiemelte, hogy a Duna Stratégia kialakítása során Magyarországnak elsődleges feladata az, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja. Minden egyéb, a stratégiára vonatkozó elképzelés megvalósítása, szállítás, gazdasági fejlődés, turizmus csak ezután következhet.
A néppárti képviselő már most világossá tette, hogy amint a Duna Stratégiával kapcsolatos jelenlegi konzultáció túllép az elvi kérdéseken és a részleteken kezdenek majd vitázni, egy dologból biztosan nem fog engedni: a Dunán csak olyan beavatkozások, fejlesztések valósíthatók meg, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat, hiszen a mi felelősségünk, hogy a gyermekeink, unokáink tiszta vizet ihassanak. "A Földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" - emlékeztetett Áder János a közismert mondásra.
Kósa Ádám, az EP Közlekedési és Turisztikai Bizottságának fideszes póttagja beszédében kiemelte, hogy a Duna Magyarország és az Európai Unió szerves része, ezért a tervezett területközi együttműködések során azokat a területeket is szem előtt kell tartanunk, amelyekben gazdasági lehetőség rejlik, így a közlekedésügyet és a turizmust, kiemelve a környezetbarát idegenforgalmat, valamint az oktatás és társadalmi befogadást erősítő programok támogatását.
A néppárti politikus szerint kiemelten fontos a TEN-hálózat és az ökoturizmus fejlesztése, mint a gazdasági növekedés egyik eszköze. Ugyanakkor Kósa Ádám azt is jelezte, hogy a realitásokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a stratégia. Hangsúlyozta: a Duna összeköti a kultúrákat, ami pedig egyben az Európai Unió egyik sarokköve. Már az 1830-as évektől nemzetek feletti együttműködés jellemezte a Dunával kapcsolatos fejlesztéseket - köszönhetően gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak is -, így Kósa azzal zárta beszédét: bízik abban, hogy most is nemzetek közötti összefogás keretében valósulnak meg a stratégia céljai.
Oli Rehn biztos, az Európai Bizottság képviseletében válaszában elmondta, hogy mind az ivóvízkészlet védelme, mind pedig az együttműködés kiemelten fontos, és örömmel nyugtázta, hogy ezen a vitán a képviselők felkészültségről adtak tanúbizonyságot, ami biztató a stratégia sorsát illetően.
Háttér: az Európai Tanács 2009. júniusi döntésével megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2010 végére készítse el a Duna-térség makro-regionális szintű stratégiájára vonatkozó javaslatát. A leendő Duna Stratégia célja, hogy a területi, gazdasági és szociális kohézió erősítésével elősegítse a Duna menti régiók fenntartható fejlődését. A stratégia jelentőségét növeli, hogy a Duna Bizottság központja Budapesten van és a program végrehajtása a magyar elnökség prioritásai között szerepel.