A terrorizmus, illetve a nemzetközi bűnözés elleni harc jegyében tervezett megállapodás végleges változatát ez év októberére akarják kidolgozni. Addig is azonban a tagállamok kormányait képviselő Tanács és az EU "kormánya", az Európai Bizottság kidolgozott egy ideiglenes megállapodást (SWIFT), amelynek február elsején kellene hatályba lépnie. Ehhez szükség lenne az Európai Parlament (EP) jóváhagyására is. Az EU soros spanyol elnöksége azonban szemlesütve volt kénytelen közölni a parlamenttel, hogy a szövegfordítás elhúzódása miatt a megállapodás tervezetét csak január 25-én, hétfőn tudják az EP-képviselőknek átadni.

A képviselők jelentős részének eddig is súlyos adatvédelmi aggályai voltak a megállapodással kapcsolatban, ám amikor kiderült, hogy a szöveget csak az utolsó percben kapják meg, ráadásul február 1. előtt már nem is terveznek plenáris parlamenti vitanapot, pártállásra csaknem tekintet nélküli, általános felháborodás tört ki. Az eredeti tervek szerint lett volna plenáris ülésnap február 1. előtt, mégpedig január 26-án, amikor szavazni akartak az új összetételű Európai Bizottságról. Csakhogy a bolgár biztosjelöltcsere, az új bolgár jelölt parlamenti meghallgatásának kényszerű beütemezése miatt minden áttolódott februárra.

Az EP a legújabb menetrend szerint február 9-én szavaz a Bizottságról, és 10-én foglalkozhat a SWIFT-megállapodással. A Tanács azonban kötelezettséget vállalt a február elsejei hatályba léptetésre. Egyes értelmezések szerint a parlamenti állásfoglalás hiányának nincs halasztó ereje a hatályba léptetésre nézve. Strasbourgi EP-források szerint nem kizárt, hogy ez lesz minden idők egyik legideiglenesebb megállapodása: február 1-től 10-ig lesz csak hatályban, mert a parlament mérgében bizonyára leszavazza.

A parlamentben felvetették azt is: ha a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a február elsején hatályba lépő megállapodás tényleges végrehajtását, az abban vállalt kötelezettségek teljesítését felfüggesztik a parlamenti állásfoglalásig, akkor azzal javíthatják a február 10-i parlamenti elfogadás esélyeit. Erre azonban a Tanács mindeddig nem mutatott hajlandóságot. A tavaly december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződés megnövelte az Európai Parlament hatáskörét és önbizalmát. A választott testület igyekszik kitörni a róla kialakult "szavazógép" imázsból. Vitában áll az Európai Bizottsággal is: igyekszik határidőt szabni a Bizottság válaszadási kötelezettségének, amikor a parlamenttől eredő szabályozási tervezetről van szó.