Az ellenzéki pártok, sőt a kormányhoz tartozó Új Polgári Szövetség (ANO) is kitartóan küzdött a Révkomáromban létesítendő és a tervek szerint az ott született Selye János nevét viselő egyetem létrehozásáról szóló tervezet megbuktatásáért. A javaslat egyik ellenzője azt kifogásolta, hogy a stresszelmélet világhírű tudósának keresztneve nem János, hanem Hans volt, ezért szerinte az egyetem létrehozása alkotmányellenes lépés, amit tovább tetéz az a körülmény, hogy az intézményben nem a szlovák állami nyelven akarnak oktatni. További szlovák honatyák a más, nem magyar nemzetiségű szlovákiai kisebbségek és az államalkotó szlovák többség érdekeire hivatkoztak, mert szerintük a magyar egyetem létrehozása a magyarokon kívül mindenki mást diszkriminál és "a gettót testesíti meg."
A jelenlegi szlovák koalíciós kormány - tavaly ősszel - a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nélkül nem jöhetett volna létre. Az MKP akkor a kormányba való belépésének egyik alapfeltételeként fogalmazta meg a magyar egyetem létrehozását célzó elvárásait. Ennek köszönhetően a kormány programjában az egyetem létrehozásának szándékát is rögzítették.
Egyes politikai erők időközben különféle módon próbálták ellehetetleníteni a törekvést, de a kormány a közelmúltban politikai döntéssel mégis elszánta magát a magyar egyetem felállítására. Ugyanakkor a döntési joggal rendelkező Akkreditációs Bizottság egyelőre nem hozott érdemi döntést a kérdésben.
A révkomáromi Selye János Egyetem - százmillió koronás kezdő költségvetési ráfordítással - január elsején jönne létre, és a jövő év szeptemberétől közgazdasági, tanárképző és református teológusképző karon háromszáz hallgatóval kezdené meg az oktatást.
A révkomáromi városi önkormányzat minden erejével igyekszik fedelet adni az intézménynek. E szándék jegyében a város a közelmúltban 40 millió korona hitelt vett fel, s ebből a védelmi tárcától megvásárolta az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc utolsó bástyájaként helytálló komáromi erődrendszer központi várépületét, amelynek sürgető felújítása szintén tetemes pénzekbe kerül, hiszen az objektumot több mint két évtizeden át a Csehszlovákiát 1968-ban megszálló szovjet csapatok helyőrségi épületként használták, majd az 1989-es rendszerváltás követő kivonulásukkor siralmasan lepusztult állapotban hagyták maguk mögött.

MTI - fidesz.hu