Több nő és kevesebb férfi hal meg tüdőrákban Európában

Létrehozva: 2010. január 25., 12:25 | Utoljára frissítve: 2010. január 25., 12:26	nyomtat	küld

 

Amikor Franz H. Müller német orvos 1939-ben egy helyi szakfolyóiratban arról írt, hogy a tüdőrák gyakrabban fordul elő a cigarettázó, mint a nem dohányzó emberek esetében, jószerével senki sem figyelt rá. Később azért sem hittek neki, mert azt gondolták, hogy csak a Führer szenvedélyes cigarettaellenességét akarja támogatni. (Adolf Hitler ifjúkorában napi 30-40 cigarettát szívott el, de hamar leszokott róla, mert pénzpocsékolásnak tartotta. Ettől kezdve dühödten ellenezte a dohányzást, és ahol lehetett, tiltotta.)

A cigarettafüst tüdőrákot okozó hatására 1950-1960 között felfigyelő amerikai orvosok, akik gyakorlatilag semmiféle, nem angol nyelvű dolgozatot nem olvastak, mély meggyőződéssel vallották, hogy a tudományos felfedezés az ő dicsőségük.

A férfiak, illetve nők tüdőrák eredetű halálozásának alakulása szomorú módon tükrözi a cigarettázás szokásának változását az EU országaiban - írja az Annals of Oncology folyóirat legújabb száma. Az adatok szerint az egyes országok erre vonatkozó statisztikái erősen különböznek.

Az évezred elején a nők halálozása a legalacsonyabb szintű Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában, a legmagasabb Dániában, Magyarországon és Skóciában. A férfiakra vonatkozó adatok: a tüdőrák Svédországban, Finnországban és Svájcban a legkevesebbszer, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban viszont a legtöbbször fordul elő.

Vannak biztató adatok is. A nyelőcső rosszindulatú daganata a cigarettázás és az alkoholfogyasztás mérséklődésének hatására Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban sokkal kevesebb halálesetet okozott, mint korábban. Rossz hír: az ilyen eredetű halálozás ugyanakkor a legtöbb nyugat-európai és kelet-európai országban gyakoribbá vált.

Összességében 1990-2004 között az EU területén a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek száma folyamatosan csökken, például az emlőrák halálozás minden korosztályban 13 százalékkal lett alacsonyabb. A munkacsoport nevében nyilatkozó Cristina Bosetti hangsúlyozta, hogy ez döntően a mind eredményesebb kezelési módszereknek köszönhető.