Jerzy Buzek azt követően beszélt erről, hogy kézhez kapta a szakbizottságok írásos értékelését, és csütörtökön Strasbourgban zárt ajtók mögött szóban is egyeztettek az EP vezetői (akik között, a frakcióvezetők mellett ezúttal helyet foglaltak a meghallgatást vezető szakbizottságok elnökei is). "A folyamat tehát simán haladhat tovább" - szögezte le az EP elnöke, és szavait utóbb a nagyobb frakciók is megerősítették. Joseph Daul, a néppárti csoport vezetője úgy fogalmazott: "Azt hiszem Barroso csapatát nagy többség fogja megszavazni", míg a szocialista-demokrata frakció szóvivője röviden annyit mondott, hogy "nem számítunk semmi nehézségre".

Brüsszelben és Strasbourgban sokan úgy vélték, hogy a folyamat pozitív mederbe terelődésében kulcsszerepet játszott Zseleva visszalépése. "Túlságosan sokan, túlságosan erőteljesen elkötelezték magukat a bírálata mellett, amit a kezdetben zavarosnak tűnő pénzügyi és üzleti érdekeltségein túl - ezek alól az EP jogi szolgálata amúgy utóbb tisztázta őt (a szerk.) - az összes jelölt közül talán leghaloványabb szakmai szereplése váltott ki" - jegyezte meg egy veterán tagállami diplomata. Folyosói beszélgetésekből érezhető volt, hogy ha a bolgár biztosjelölt versenyben marad, akkor a személyét kifogásoló más frakciók -szocialisták, liberálisok, zöldek - egy ponton túl "ellenlépésekkel" próbálnak majd nyomást gyakorolni eltávolítására, megkérdőjelezve más jelöltek alkalmasságát is.

Azzal, hogy Zseleva kihullott a képletből, mindez szükségtelenné vált, és hirtelen az a megfontolás vált meghatározóvá, hogy már így is jelentős késésben van az új Bizottság felállása - Barroso csapatának november elsején kellett volna hivatalba lépnie -, ha tehát lehet, haladni kell minél gyorsabban. Mert - teszik hozzá néhányan - kikezdhető jelölt éppenséggel akadhatott volna még, hiszen a vártnál gyengébb szereplést mutatott Olli Rehn (gazdaságpolitika), Algirdas Semeta (adópolitika és csalás elleni harc), vagy éppen Maria Damanaki (halászat és tengerhajózás) is, miként általános meglepetésre az előző Bizottság oszlopos tagját, Neelie Kroest is "pótmeghallgatásra" kellett küldeni (azon egyébként már megfelelt). Ám láthatóan velük kapcsolatban a fejlemények fényében már az a vélemény kerekedett felül, hogy ha most keveset is mutattak, vélelmezhetően képesek lesznek majd "beletanulni" - a lényeg, hogy a folyamat haladjon.

Ennek szellemében is erősítették meg ugyancsak csütörtökön az EP vezetői, hogy a még függőben lévő egyetlen biztosjelölti meghallgatásra - a Zselevát felváltó Krisztalina Georgieva szakbizottság elé járulására - február 3-án kerül majd sor. A teljes biztos-listáról a végszavazást pedig február 9-én, az EP következő plenárisán fogják megejteni.

Az egyetlen nyitott kérdést - egyelőre csak sajtó- és diplomáciai körökben - csütörtökben az jelentette, vajon Barroso módosít-e majd a biztosoknak delegált portfoliók elosztásán. A kérdés annak fényében merült fel, hogy egyes vélemények szerint Georgieva "túl jó" a Zselevától megörökölt (harmadik világ támogatását célzó) területhez, és felkészültsége, előélete esetleg ennél többre is predesztinálhatná őt. A tárcacserére végül a legutolsó információk szerint nem kerül sor, hiszen az újabb meghallgatásokkal járna. A Bizottság elnöke egyébként csütörtökön már találkozott is Georgievával, akit alkalmas jelöltnek nevezett.