FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Osztrák-görög terv a Nyugat-Balkán gyors EU-integrációjára
Boszniai katonai missziójának novemberig történő meghosszabbításáról döntött hétfőn az Európai Unió, amelynek egyes tagállamai ugyanakkor a gyakorlatban már megkezdték a csapatkivonást. Az EU27-ek külügyminisztereinek találkozóján vitát váltott ki az a közös osztrák-görög levél, amely azt javasolja, hogy 2014-ben, a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merénylet 100 éves évfordulóján a Nyugat-Balkán valamennyi országát vegyék fel az Európai Unióba.
Létrehozva: 2010. január 26., 11:47

Kétszer is napirendre került az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén a bosznia-hercegovinai helyzet, ami jól illusztrálja az Európai Unió növekvő aggodalmát a szétesés által fenyegetett, szerbek, horvátok és bosnyákok alkotta föderáció jövője iránt. "Választási évben vagyunk, ahol mindent megnyerhetünk és mindent elveszíthetünk. Ne hagyjuk, hogy a szélsőségek felé lendüljön ki az inga" - közölte az ülést követő sajtóértekezletén Balázs Péter külügyminiszter, aki az ebéd során maga is hozzászólt a politikai vitához. Balázs beszédében rámutatott, hogy a közelgő választások újabb veszélyt jelentenek arra, hogy egyben maradhat a Daytoni megállapodás által létrehozott föderatív államalakulat. Egyúttal úgy vélte, hogy ideje véget vetni a túlhaladott daytoni megosztottságnak. A magyar külügyminiszter szerint azonban az európai integráció útján a térség államai közül pillanatnyilag a leghátul kullogó Bosznia-Hercegovinának segíteni is kell a felzárkózásban, nem elég az előrelépésért cserébe elvárni azt, hogy csak önmagán segítsen.

A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a megbeszélésen parázs vita alakult ki a külügyminiszterek között, különösen azon levél kapcsán, amiben Ausztria és Görögország szorgalmazta, hogy az első világháború kitörésének (a Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen Szarajevóban elkövetett merénylet) száz éves évfordulóján, 2014-ben valamennyi nyugat-balkáni országot vegyék fel az Unióba. Az elképzelést azonban elsősorban a viszonylag közeli időpont és a tagállamok nagy részét hatalmába kerítő bővítési fásultság miatt a többség túlzottan merésznek tartja.

Hasonlóan megosztotta a külügyminisztereket az az ötlet is, hogy olyan külső szereplőket is vonjanak be a boszniai politikai rendezésbe, amelyek véleményére adnak a nyugat-balkáni államban. A legtöbben - így a svédek - a horvátok és a szerbek nevét említették, de Szlovákia például Törökország és Oroszország nevét dobta be. A tagállamok végül arra jutottak, hogy felkérik Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, dolgozzon ki egy európai irányvonalat Bosznia-Hercegovinára vonatkozóan.

Erre diplomaták szerint már csak azért is nagy szükség volna, mert láthatóan egy sor kérdésben nincs konszenzust élvező EU-stratégia a késélen táncoló államalakulatra vonatkozóan. A tanácstalanság (vagy egyesek szerint inkább a problémák elodázásának) jele az is, hogy az uniós külügyminiszterek novemberig meghosszabbították az uniós ALTHEA katonai misszió jelenlétét Bosznia-Hercegovinában, annak ellenére, hogy több ország (köztük Spanyolország és Lengyelország) már megkezdte, vagy hamarosan megkezdi "unatkozó" csapatainak kivonását az országból. Egyes országok, köztük hazánk célszerűbbnek tarrtották volna, ha már most új mandátumot adtak volna az EU katonai misszió vezetőjének egy kisebb létszámú kontingens felállítására. A külügyminiszterek ehelyett úgy döntöttek, hogy egyelőre mindent hagynak a régiben és legfeljebb majd újra és újra visszatérnek a kérdésre, ahogy az egyes országok csökkentik vagy kivonják erőiket.

Mások mellett ugyanakkor a magyar külügyminiszter is fontosnak nevezte hétfőn, hogy az EU-nak tartózkodnia kellene a hirtelen, kapkodva történő iránymódosításoktól Bosznia-Hercegovinában.