- A polgármester és képviselőjelölt miként tudja hasznosítani az olimpiai bajnok tapasztalatait?

- Nem misztifikálnám túl a dolgot, de az biztos, hogy az akaraterő, a kitartás, a céltudatosság és a kellő alázat számomra nem csak jól hangzó szlogen, hiszen ezek nélkül nem lehettem volna sikeres a sportpályafutásom során. Ezek a tulajdonságok kamatoztathatók a politikai életben, akárcsak a sportszerű viselkedés. Ehhez tartom magam.

- Ha jól emlékszünk, nagy reményekkel, határozott tervekkel vágott neki 2006-ban a polgármesterségnek. Mit sikerült megvalósítani elképzeléseiből?

- Büszkén mondhatom, hogy az álmok nagyobb része mára valósággá vált. Az volt a legfontosabb, hogy élhető várost alakítsunk ki, mely nemcsak lakóhely, de közösségi tér is. Olyan várost akartam, ahol munkalehetőség van, ahol jó élni, ahol öröm egyetemre járni. Ez sok elemből áll össze. Ma Győr a Négy Évszakfesztivál keretein belül folyamatos kulturális élményeket kínál a győrieknek és az ide látogatóknak, s így a város turizmusa is fellendült. Kiemelten kezeljük az oktatást, igyekszünk a piaci igényekhez igazodni. Nagyon fontos, hogy azon nagy cégeknek, melyeknek Győrben jelentős szerepük van a munkahelyteremtésben, helyben rendelkezésére álljon szakképzett munkaerő. Ezért létrehoztunk egy olyan ösztöndíjrendszert, mely a helyi gazdasági, piaci igényeket kielégítve a hiányszakmák felé tereli a diákokat. Vagyis nagy hangsúlyt helyezünk a szakképzésre. Ehhez kapcsolódva a gimnáziumi osztálylétszámokat lecsökkentettük, a szakképző osztályok számát pedig növeltük. Ez nagyon fontos a jövőbeni megélhetés szempontjából. Kiváló a kapcsolatunk a Széchenyi István Egyetemmel. Meggyőződésem, hogy nem is működhet másként hatékonyan egy önkormányzat. A város anyagilag is segíti az egyetemet, mely aktív és eredményes, több szakon is az elsők között szerepel az országos felsőoktatási rangsorban, így a mérnökképzésben is élen jár. Az Audi cég pedig potenciális munkaerő felvevőpiac. Ezek az adottságok, tehát nekünk ehhez kell igazodni. Elkezdtünk egy közös programot az Audi bevonásával, melynek célja egy kutatófejlesztő központ létrehozása, ami további hatalmas lökést adhat a gazdaságnak. Megjegyzem, ez országos modellként szolgálhat. Elkezdődött az úgynevezett lakóutca-program is, melynek keretében rengeteg utat, járdát újítottunk fel. Nem elégszünk meg a kátyúzással, 2006 óta több mint ötmilliárd forintot költöttünk a város útjaira. Egy új híd építése is elkezdődött, ez is közel ugyanolyan nagyságrendű beruházás. Felújítottuk a Barátság sportparkot, mely egy panelkörnyezetben lévő, nagyon régi szabadidős tér volt, katasztrofális állapotban. Ma Magyarország legszebb sport- és szabadidőparkja, műfüves sportpályákkal, futópályával, zölddel és játszóterekkel, mely rendkívül népszerű, nagyon szeretik a győriek. A belváros rekonstrukciója is elkezdődött, hamarosan teljesen megújul Közép-Európa egyik legszebb barokk tere, a Széchenyi tér. Ez nyolcvan százalékban már elkészült, de még zajlanak a munkálatok, idén átadjuk az embereknek. Barátságos várost szeretnénk, ahol a helyiek jól érzik magukat, a turisták pedig szép élményekkel távoznak. Szívügyem Győr, hiszen itt születtem, itt élek, a családomat, gyermekeimet is minden Győrhöz köti. A városnak köszönhetek mindent, így a sportsikereimet is, ezért mindent megteszek azért, hogy a sok jót, amit Győrtől kaptam, megszolgáljam.

- Meglepően derűs és derűlátó. Az önkormányzatok általános szűkölködését ismerve adódik a kérdés, honnan van pénz a nagyszabású fejlesztésekre?

- Amikor 2006-ban polgármester lettem, tudható volt, hogy 2008 januárjától az Audi iparűzésiadó-fizetőként belép a rendszerbe. Ezzel tehát lehetett számolni. Igaz, az elvonások folyamatosan nőttek, ezért nem volt könnyű egyensúlyt tartani. Minél nagyobb egy település úgynevezett adóerő-képessége, annál több bevételt kell átengedni az állami kasszának. Ez tavaly több mint 2,1 milliárd forintot tett ki, ennyit vettek el a győriektől. További érvágás, hogy az év második felétől már nem az önkormányzat, hanem az APEH fogja beszedni az iparűzési adót, ami számunkra ellenőrizhetetlenné teszi a folyamatot, a költségvetés pedig tervezhetetlenné válik. Ráadásul tavaly a válság nagyon erősen éreztette hatását, az autó- és gépgyártás, ami már védjegye Győrnek, komoly visszaesést könyvelhetett el, ez pedig az iparűzési adó mértékét is meghatározóan csökkentette. Nem felhőtlenek hát a mindennapjaink, vannak olyan beruházások, amiket emiatt nem tudtunk elkezdeni. Nem jut mindenre pénz. Ezzel együtt sikerült egyensúlyban tartani Győr költségvetésének kiadási és bevételi oldalát. Átnéztük a költségvetést, igyekeztünk úgy áthelyezni a súlypontokat, hogy a legfontosabb területekre jusson. Persze ez azzal jár, hogy a nem életbevágóan sürgős kiadások időben eltolódnak. A képviselő-testület nemrég döntött egy úgynevezett egységes vállalat létrehozásáról, mivel, bár jól működnek a százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégek, holdingba tömörítve gazdaságosabbá tehető a tevékenységük, hiszen megszűnnek a párhuzamosságok. Ezáltal az önkormányzatnak nem kell akkora összeget fordítani a városüzemeltetésre, mint eddig, mert a cégek a saját költségvetésükből elő tudják teremteni a forrásokat. Így, ilyen apró lavírozásokkal tudunk előrehaladni. Amikor ránk tört a válság, mi nem ültünk ölbe tett kézzel, nem sopánkodtunk kétségbeesetten, hanem azonnal lépéseket tettünk a munkahelyek megmentése érdekében. 150 millió forintot különítettünk el erre a célra, melyre a mikro- és kisvállalkozások pályázhattak. Ez hatékonynak bizonyult, mert gyorsan meghoztuk a döntést, nem vártuk meg, míg megtörténik a baj. Ezzel a módszerrel több mint négyszáz munkahelyet sikerült megvédeni Győr városában.

- Győrnek jeles sporthagyományai vannak. E területre is jut elegendő forrás?

- Ha elegendő nem is, de míg korábban a város költségvetésének mindössze fél százaléka jutott a sportra, ma - a győri közgyűlés által 2007-ben elfogadott sportkoncepciónak megfelelően - a duplája, így évente átlagosan 400 millió forintot tudunk kifejezetten az utánpótlás, az élsport, a nemzetközi rendezvények támogatására fordítani. Ebből az egy százalékból nem szeretnénk engedni, sőt, a jövőben lehetőségeinkhez mérten tovább kívánjuk növelni, mert hisszük, hogy a társadalom általános egészségének megőrzéséhez szükségesek az önkormányzatok által biztosított sportolási, szabadidős lehetőségek. Ezenkívül az olyan sikeres sportágak, mint például a győri női kézilabda, felbecsülhetetlenül értékes városmarketinget is jelentenek, hiszen egész Európában ismertté teszik Győrt. További nem elhanyagolható szempont, hogy a sikeres sportolók példaképül állíthatók a gyerekek, a fiatalok elé, ez pedig rendkívül jó hatással van rájuk. Mindezek miatt nem mondunk le a sporttámogatásról. Sőt, annál nagyobb a felelősségünk, minél inkább kivonul az állam a sportfinanszírozásból.

- Milyen visszajelzéseket kap a győriektől?

- A legfontosabb mérőeszköz nyilván a választás, akkor derül ki, a győriek bizalmat szavaznak-e ismét a jelenlegi városvezetésnek, illetve áprilisban személy szerint nekem. De persze sokat beszélgetek az emberekkel, és úgy látom, nagy bizalommal vannak irántunk. Persze mindig vannak kritikák, ötletek is, ezek hasznosak, tanulni, okulni kell belőlük.

- Néhány éve belső feszültségek terhelték a győri Fidesz-KDNP-frakciót. Sikerült elsimítani a nézeteltéréseket?

- Igen, ez már a távoli múlt. Lakva ismeri meg az ember a másikat, tartja a mondás. Így volt ez a mi esetünkben is, voltak súrlódások, ütközések, de ezeket meg kell tudni oldani. Nekünk sikerült is, jól tudunk együtt dolgozni. Mondhatom, hogy szakmailag és emberileg is kiváló csapatot sikerült összetoboroznom, akik teljes erőbedobással dolgoznak Győr fejlődéséért.

- Az országgyűlési képviselő-jelöltség azonban más, némileg idegen terep a polgármesterséghez képest. Könnyen ráállt a dologra, vagy győzködni kellett?

- Győzködni éppen nem kellett, de azért alaposan átgondoltam a dolgot, mérlegeltem magamban az előnyöket és a hátrányokat. Végül elfogadtam a felkérést, aminek elsődleges és legfontosabb oka, hogy az önkormányzati és az országos mozgástér együtt jóval nagyobb lehetőségekkel kecsegtet, erős érdekérvényesítő helyzetet eredményezhet, amit Győr érdekében maximálisan ki is akarok aknázni. Számomra ez a legfontosabb. Ha megválasztanak, a Győr táblát akár ki is lehetne tenni az asztalomra. 130 ezer győri támogatása olyan erő, amivel szinte csodákat lehet művelni.

- Ha országgyűlési képviselő lesz, mik a legfontosabb célkitűzései?

- Voltaképpen a polgármesteri ténykedésem kívánom folytatni, csak nagyobb mozgástérrel. Továbbra is nagyon fontos a munkahelyek megtartása és újak létrehozása, olyan gazdasági környezet megteremtése, melyben szívesen vállalkoznak az emberek. Mindez persze országosan is igaz. Ha sikerül így átalakítani a rendszert, akkor az embereknek lesz munkájuk, jobban érzik magukat, és az önkormányzatoknak és a központi költségvetésnek is nagyobb bevételei lesznek. Ebből pedig több jut az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra és így tovább. Szeretném szorosabbra fűzni a szomszédos felvidéki csallóközi térséggel a kapcsolatokat, bízva abban, hogy lesznek olyan európai uniós pályázati lehetőségeink, melyeket kihasználva a csallóközi települések sokkal aktívabban tudnak együttműködni Győrrel, hiszen földrajzilag regionális központ. Ezért azon dolgozom, hogy Győr még erősebb, még vonzóbb, még sikeresebb legyen. Az eddig elért eredményekre büszke vagyok, de még rengeteg teendőnk van. Szeretném, ha még élhetőbb lenne a város, amihez a közlekedési ügyek is hozzátartoznak. Uniós pénzből, kormányzati támogatással továbbfejleszthetnénk a péri repülőteret, ami nagy lendületet adhatna Győrnek. A nálunk jól működő ösztöndíjrendszert jó lenne országszerte átültetni a gyakorlatba, hiszen mindenütt komoly problémát jelent a szakképzés visszaszorulása és ezáltal a szakképzett munkaerő hiánya. Van még munkánk bőven, reményeink szerint ehhez kormányzati segítséget is kapunk majd. Bízom benne, hogy a győri polgárok bizalmat szavaznak nekem, és 2010-től is folytathatom a megkezdett munkát.

***

- 1965-ben született Győrben.

- 1972-tői a Rába ETO tornaszakosztály igazolt versenyzője volt, 1984-ben a Budapesti Honvéd SE-be igazolt.

- Sportpályafutása legfontosabb eredményei: 1985-ben Európa-bajnok, 1987-ben világbajnok, 1988-ban Szöulban — lólengésben, sérülten versenyezve -olimpiai bajnok.

- 1988-ban diplomázott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelés szakán, 1996-ban ugyancsak testnevelő tanári diplomát szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem testnevelés szakán.

- 1998-tól 1999-ig a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői karán tanult.

- 1993-tól 1999-ig a Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium oktató főtisztje, majd 2006. szeptember 30-ig - alezredesi rangban - igazgatója volt.

- 1999-ben a Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács alelnökévé és a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportbizottság elnökévé és a Magyar Olimpiai Bizottság tagjává választották. E tisztségeit 2002-ig töltötte be. 2009-ben a MOB egyik alelnöke lett.

- 2006 októbere óta Győr Fidesz—KDNP-támogatással megválasztott független polgármestere.

- Nős, egy lány és egy fiú édesapja.