Hazánkban nemhogy javult volna a közhangulat a fél évvel ezelőtti eredményhez képest, hanem tovább romlott. A megkérdezett magyarok 42 százaléka nyilatkozott optimistán a saját kilátásaival kapcsolatban, az uniós 78 százalékkal ellentétben. Ez az érték Dániában a legmagasabb, ahol a vizsgáltak 98 százaléka bizakodó, de a Magyarországgal egy időben csatlakozó, és közel hasonló gazdasági paraméterekkel rendelkező Lengyelország esetében 75 százalékot mértek. Szakértők nyilatkoztak a közvélemény kutatás összefüggéseivel kapcsolatban.

A 2009-es őszi hangulatjelentésből kiderül továbbá, hogy a magyarok számára főként a haza munkanélküliség, és a nemzetgazdaság helyzete aggasztó. Az uniós és világgazdasági kilátások kapcsán a megkérdezettek harmada számít javulásra, míg a saját életében, illetve a magyarországi gazdaság esetében mindössze 14 százalék vár pozitív fordulatot.

A gazdaság elleni védekezés kapcsán a munkanélküliek, illetve a legszegényebbek támogatását jelölték ki prioritásként a magyarok, szemben az EU egészével, amely inkább a kis-és középvállalkozásokra, valamit az oktatásra és kutatásfejlesztésre költene. (Utóbbit a magyar megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja fontosnak.)

A hazai intézményekkel ellentétben továbbra is magas az Európai Unióba vetett bizalom: míg a nemzeti kormányokban csupán 14, addig Brüsszelben 53 százalék bízik, amely 5 ponttal meghaladja az uniós átlagot. Változatlanul többen (39%) ítélik meg pozitívan az Európai Unió egészét, mint magát, a magyarországi uniós tagságot (34%). A hazai megkérdezettek nagy arányban (61 %) vélekedtek úgy, hogy a jelenlegi gazdasági, és pénzügyi válsággal szemben Magyarország az euró-övezet részeként védettebb lett volna. Mindez kiugró eredménynek számít annak tükrében, hogy a többi, nemzeti valutával rendelkező tagállamban a csupán a megkérdezettek 34 százaléka állította ugyanezt. Több mint harmada gondolta úgy, hogy az EU-ban alapvetően jó irányba mennek a dolgok, 27 százalék szerint azonban kifejezetten rossz az irány. A többség véleménye szerint az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz.

Önbeteljesítő jóslat és tespedtség

Saját pesszimizmusunkat vetítjük az EU-ra- mondta Palócz Éva a Kopint- Tárki Zrt vezérigazgatója az Eurobarométer magyar Nemzeti Jelentését bemutató rendezvényen csütörtökön. Szlovákiában például folyamatos javulást mutat az uniós tagság megítélése, pedig oda sem áramlik több pénz-fogalmazott Palócz. Rámutatott továbbá, hogy 2003 környékén sem voltak jóval magasabbak ezek a mutatók, amikor a hazai reálbérek meredeken emelkedtek. Palócz Éva a válságkezeléssel kapcsolatos itthoni elvárásokra utalva súlyos problémának tartotta, hogy a magyarok többsége még mindig kényelmes, és elsősorban a segélyekre apellál. Nem segíthetünk az elesetteken anélkül, hogy ne invesztálnánk a KKV szektorba, vagy az oktatásba- húzta alá a magyar preferenciák és az átlagos európai trend között feszülő ellentétet.

Mobil románok, és röghöz kötött magyarok

A legtöbb felmérésen átsüt a megkérdezettek hamis tudata- mondta Bod Péter Ákos a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki irrelevánsnak tartja, hogy a megkérdezett magyarok egy része (26%) elsősorban a munkanélküliséggel azonosítja az uniós tagságot. Nem tódulnak Magyarországra tömegével a luxemburgi munkavállalók, mint ahogy mi sem özönlünk Svédországba- világított rá a közgazdász. Bod Péter Ákos osztotta Palócz Éva aggodalmát, miszerint a magyarok többsége materialista és egyben paternalista, ami a jövőre vetítve még inkább a redisztribúció iránti igény fokozódását vetíti előre. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 15-24 éves korosztály- amely bizalmatlan ugyan az intézményekkel szemben, viszont nincsenek rájuk vonatkozó elvárásai - sokkal kevésbé borúlátó, mint az idősebb korosztály. Bod Péter Ákos kiemelte még a röghöz kötött mentalitást, melynek köszönhetően a magyarok gazdasági migrációs kedve jóval alacsonyabb például a románokénál.

Keveset tudunk Brüsszelről, de sokat várunk tőle

Zárt gondolkodás, bizalomhiány, toleranciahiány, és a politikai intézmények iránti nagyfokú szkepticizmus- Tóth István György szerint a magyarok értékszerkezete legfőképpen ezekben tér el a nyugat-európai lakosságétól. A Tárki Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: a 2004-es pozitív megítélés nagyban a csatlakozás előtti euforikus várakozásnak volt köszönhető. Tóth István György szerint alapvető problémát okoz, hogy a magyarok helytelen elvárásokat fogalmaznak meg az EU-val szemben: olyan területen várnak tőle konkrét segítséget, ahol Brüsszel nem lépheti át a hatáskörét (mint például a nemzeti hatáskörbe tartozó munkanélküliségi, inflációs kérdésekben). A Tárki vezérigazgatója az EU intézményrendszerével kapcsolatos fogalomzavarokról elmondta: az itthoni intézmények ismerete szempontjából is eléggé szkeptikus. Példaként említette egyik legutóbbi felmérésüket, melyben az egy fiktív intézmény, a Nemzeti Közpénzügyi Hatóság iránti bizalom jóval meghaladta például a politikusok iránti bizalmi szintet. (A megkérdezett magyarok gyengén szerepeltek a felmérésben: mindössze 31 százalék adott helyes választ az EU-val kapcsolatos kérdésekre)

Abban a résztvevők mind egyetértettek, hogy az EU-val kapcsolatos tájékozottság, illetve a hazai mobilitási kedv növelése, a nyelvtudási átlag javítása, és a röghöz kötött gondolkodás feloldása mind a személyes integráció megvalósulását, és ez által a Brüsszel iránti bizalom javulását eredményezné.