- Talán érdemes áttekinteni az elmúlt néhány esztendőt is, különös tekintettel arra, hogy ismét egy választási ciklus vége felé járunk.

- Az elmúlt négy évben igyekeztünk felhasználni az évtized elején az uniós és előcsatlakozási programokból elnyert pénzeket. A közlekedési infrastruktúrát illetően a városon átmenő vasútvonalat helyeztük át, ennek eredményeként rákapcsolódtunk az V-ös számú páneurópai vasúti folyosóra. A szakasz villamosítása az idén fejeződik be. A másik fontos beruházás a nagyszabású hulladékkezelési program volt. Kifejezetten arra készítve fel Zalaegerszeget és a környező 280 települést, hogy a szomszédos Ausztria városaihoz, községeihez hasonlóan, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával a mieink is környezettudatosak legyenek. Ezt egészítették ki a szennyvíz-csatornahalózat fejlesztési és rekonstrukciós munkálatai. Ezek szintén az év közepén fejeződnek majd be. Ezért az ügyért negyvenkét település fogott össze a város vezetésével, s a projekt lezárásával a társulás tagjai az ország legmodernebb kommunális infrastruktúrájával rendelkezők közé fognak tartozni.

- Zalaegerszegen a csatlakozást követően a megnyíló európai uniós forrásokat is kellően kihasználták. Milyen álmok váltak valóra ennek köszönhetően?

- Elsőként a belváros-rehabilitációs programot említeném. Első üteme egy 1,5 milliárd forint értékű beruházást jelent. A második ütem előkészítése most van folyamatban. Összességében 4,5 milliárdos programot szeretnénk megvalósítani. Azt azonban ne feledjük, hogy a sikerek ellenére az elmúlt négy évben a mi városunk lakóinak is szembesülniük kellett azzal, hogy az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika révén az önkormányzatok egyre kevesebb pénzt kaptak vissza az állami újraelosztásból. Ennek hatásai sehol sem múltak el nyomtalanul. Mégis büszke vagyok rá, hogy Zalaegerszeg önkormányzata mindezek ellenére működési hitel nélkül tudta megvalósítani programjait, és maradt pénzünk a pályázati önrészek biztosítására is.

- A külső szemlélő azt látja, szinte mindent elértek, amit az elmúlt években, évtizedben elterveztek. Mi most a legfontosabb feladat?

- A '90-es évekhez hasonlóan most ismét a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb feladat a városban. Négy ipari parkunk van, ezek közül kettő önkormányzati tulajdonú. Az ipari parkok külső-belső infrastruktúrája készen áll, és egyre több cég is megjelent már. A déli ipari park gyakorlatilag megtelt, az északira vonatkozóan pedig az országban is egyedülállónak számító befektetés-ösztönző programcsomagot dolgoztunk ki. Itt jelenleg inkubátorház létesítése folyik, ahol 20-25 mikrovállalkozás teremt kedvező munkalehetőséget - az építkezés március végére fejeződik be, és a szerződések alapján nyáron meg is telik a ház. Ugyanakkor szeretném megemlíteni, hogy a válság ellenére kétarcú volt a foglalkoztatás a városban: voltak megszűnő munkahelyek, miközben új beruházások révén átrendeződött a munkaerőpiac.

- A körülmények mennyire nehezítették vagy gátolták az idegenforgalmi fejlesztéseket? Hiszen a város évek óta jelentős energiákat fordít erre az ágazatra?

- Valóban, hiszen nálunk található az ország egyik legnagyobb vízi vidámparkja. Az Aquapark mellett 2007-ben megépült a fedett fürdő, de nem mondtunk le régi tervünkről. Épüljön a városban négycsillagos szálloda, és a fedett fürdőhöz szaunavilág csatlakozzon. Két helyi cég is van, amelyik alig várja a kedvezőbb gazdasági feltételeket, ha úgy tetszik, a válság végét, és szállodákat építene.
Ugyan nem tartozik az idegenforgalomhoz, de fontos elmondani, hogy a nehéz anyagi körülmények ellenére a városban intézményeket nem kellett bezárni. Nem privatizáltuk saját cégeinket, hanem valamennyi eredményesen működik. Helyi adóbevételünket a város gazdaságának élénkítésére fordítottuk, és az arányos városfejlesztés jegyében megvalósult kisebb-nagyobb építési, felújítási munkálatok kivitelezését is városi, megyei vállalatok végezték. Emellett még majd tucatnyi elképzelésünk van. Ezekhez további befektetőkre, s mindehhez stabil kormányzati gazdaságpolitikára van szükség.