A világgazdasági válság egyik következménye, hogy az eurózóna stabilitása megkérdőjeleződött. A tagállamok államháztartási hiánya ugyanis jóval meghaladja az előírt három százalékot. Különösképpen Görögország helyzete riasztó.

A görög miniszterelnök, George Papandreou cáfolta azt a híresztelést, miszerint országának az Európai Unió pénzügyi kisegítő csomagjára lenne szüksége. Noha az államháztartási hiány 2009-ben elérte a GDP 12,7 százalékát, Papandreau a görögök sajátjaként kezeli a krízishelyzetet. Nyilatkozatában elmondta, ez valójában nem az EU problémája, hanem Görögországé, és mindent megtesznek azért, hogy a helyzet konszolidálódjon. Az első ilyen lépés az állami bürokrácia leépítését célozza meg.

Az euróövezethez csatlakozni kívánó Lettország elnöke, Valdis Zatlers közölte, Lettországnak továbbra is szándékában áll, hogy a válság negatív hatásait (Lettország munkanélküliségi rátája elérte a 22 százalékot) leküzdve megfeleljen a csatlakozási követelményeknek.