Komoly hézagokat tárt fel az uniós hulladék-irányelvek tagállami végrehajtásában egy friss bizottsági tanulmány, amit hétfőn tettek közzé Brüsszelben. A jelentés rámutat, hogy az EU területén ipari méreteket ölt az illegális szemétlerakás, számos hulladéklerakó nem felel meg az előírásoknak és egyes tagállamok még a minimálisan elvárható hulladék-infrastruktúrával sem rendelkeznek.

Az európai uniós hulladékjog végrehajtása és betartatása egy tavaly novemberi bizottsági jelentés értelmében különösen a hulladékgazdálkodási keretirányelv, a hulladéklerakókról szóló irányelv és a hulladékszállításról szóló rendelet esetében problematikus. Sok esetben hiányoznak a hulladékkezelő létesítmények, és nem folyik szelektív hulladékgyűjtés. Ezért egyes hulladékfajták, például az elektromos és az elektronikus berendezések hulladékai, az elhasználódott járművek vagy a csomagolóanyagok esetében nem teljesülhetnek az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hasznosítás terén kitűzött célok.

"Több, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagállam esetében különösen súlyos a helyzet, sajnos túlságosan nagy a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék részaránya, nincsenek meg a megfelelő hulladékkezelő létesítmények, és nem vált mindennapi szokássá a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék újrafeldolgozása. Ugyanakkor több régebbi EU-tagállam sem tud sokkal többet felmutatni: még mindig gyakran sérülnek az európai hulladékgazdálkodási szabályok, és - az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások miatt - továbbra is gondot okoz a lerakóhelyekre jutó biológiailag lebomló hulladék túlságosan nagy mennyisége" - áll a novemberi jelentésben.

Az Európai Bizottságot legalább ennyire aggasztja az illegális hulladékszállítások még mindig magas száma, amihez a tanulmány szerint nagyban hozzájárul a felügyelet és a helyszíni ellenőrzések hiánya. A Bizottság által szervezett akció keretében 22 uniós tagállamban több mint tízezer közlekedési kontrollt tartottak, és a hulladékszállítások 19 százaléka (vagyis majdnem ötöde) törvénysértő módon történt. Az illegális szállítások többsége az EU-ból valamelyik afrikai vagy ázsiai államba irányult, megsértve azokat az uniós előírásokat, amelyek tiltják a veszélyes hulladékok exportját.

A Bizottság által publikált tanulmány egy uniós szintű ügynökség létrehozását javasolja a hulladékokra vonatkozó EU-jogszabályok betartatására. A Bizottság hétfői közleménye emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament egyik 2008-ban kelt határozatában egy "közösségi környezetvédelmi felügyelőség" létrehozásáról szóló hatástanulmány elkészítésére szólította fel a Bizottságot. Brüsszel szerint a leendő ügynökséget számos feladattal bíznák meg, így a hulladékjog tagállami végrehajtási rendszerének áttekintésével és összehangolt ellenőrzésekkel. Az ügynökséggel párhuzamosan egy különleges európai testületet is felállítanának a közvetlen helyszíni vizsgálatokra és a súlyos szabálysértési esetek kivizsgálására.

A Bizottság szerint a hulladék egyike a legkomolyabb környezetvédelmi kihívásoknak, amelyekkel az EU jelenleg szembesül. Az EU-ban évente becslések szerint 2,6 milliárd tonna hulladék keletkezik - ebből körülbelül 90 millió tonna minősül veszélyes hulladéknak.

Brüsszel úgy tartja, hogy az uniós hulladékjog maradéktalan végrehajtása éves szinten majdnem 200 millió tonna CO2-kibocsátásnak megfelelő károsgáz-emisszió csökkentést eredményezne, főleg a szemétlerakó-helyeken keletkező metángázról van szó. Ezzel becslések szerint évente 2,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani a mai tonnánkénti 13 eurós széndioxid-árral számolva.