Egy hete derült ki, hogy a hódmezővásárhelyi alpolgármester, Kószó Péter egykori MDF-es országgyűlési képviselő tavaly elhunyt édesapja, Kószó Pál ügynök volt.

Zsarolással szervezték be: a család gyermekeire vigyázó apáca ugyanis besúgó volt, és jelentette, hogy Kószóék egy vitézségi érdemrendet tartanak otthon, valamint morfium is van a lakásban. (Bár ez utóbbi egy orvosnál - Kószó Pál az volt, és a fia is az lett - nem meglepő.) Kószó Pál 1981-ig jelentett az ismerőseiről.

Mindezt a fia, Kószó Péter jelentette be. Korábban a Munkáspárt önkormányzati képviselője, Havránek Ferenc a történeti levéltárból származó dokumentumokkal már igazolta Kószó Pál ügynökmúltját.

Nyilván bosszúból tette, mert korábban az ő apjáról azt állították, hogy nyilas volt. Kószó Péter azonban nem akart nyilvánosan beszélni erről, amíg élt az édesapja.

Ez a botrány késztette arra a hódmezővásárhelyi önkormányzatot, hogy kutatást indítson a városban egykor dolgozó ügynökök leleplezésére. Lázár János polgármester, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke azt mondta: ha le akarják zárni a múltat, akkor előbb meg kell ismerniük azt.

Az InfoRádió úgy tudja, hogy a tanulmány szerint az 50 ezer lakosú Hódmezővásárhelyen összesen 96 ügynök dolgozott 1957 és 1989 között. Közülük 64-nek a nevét is tudják, a fennmaradó 32 személy hatos számú aktája azonban eltűnt a rendszerváltás folyamán.

Hivatásos állományban 56 állambiztonsági tiszt volt, 49-en pedig nem Hódmezővásárhelyen, hanem Csongrád megye más településein dolgoztak ügynökként.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi Tornyai János Múzeum munkatársait bízta meg azzal, hogy nézzék át az óriási mennyiségű iratot. Lázár János azt ígéri, hogy minden ügynök nevét nyilvánosságra hozzák.