- Utoljára 2007-ben beszélgettünk, akkoriban állandó támadások közepette dolgozott. Javult azóta a helyzet?

- Akkor azt mondtam, ez a terület az MSZP egyik gyakorlóterepe. Itt tesztelik azokat a módszereket, amiket azután országosan is bevetnek. 1994-ben indultam először a választásokon, akkor a szocialisták Lakos Lászlót indították ellenem. Később Tóbiás Józsefet helyezték ide. Ekkor érezhetően megváltozott a hangnem, durvultak a módszerek. Felborogatták a nagyszüleim síremlékét, kivágták a képemet a plakátokból, és nemtelen politikai támadásokat indítottak ellenem. Azóta sokat javult a helyzet, mert a nagykőrösi polgárok saját bőrükön érzik a változást, az eredmények pedig bizakodóvá teszik őket. Ugyanakkor ma sincs egyetlen beruházás feljelentés nélkül. Nem biztos, hogy az önkormányzatot jelentik fel, de a projekt valamelyik szereplőjét biztosan. Legutóbb a Víziközmű Társaság ellen indult támadás.

- 2002 óta polgármester. Bírja?

- Ez az utolsó év a számadás ideje. A választások küszöbén visszatekintünk az előző két ciklusra, 2002-re és 2006-ra, amikor elvállaltam Nagykőrös vezetését. 2002-ben találkoztam először közvetlenül a város életével. Bár 1990 óta önkormányzati képviselőként dolgozom, 1998-tól pedig országgyűlési képviselőként is képviseltem ezt a régiót, mégis úgy érzem, a napi problémákkal akkor találja magát szembe az ember, amikor polgármester. Közvetlenül találkozik a családok mindennapjaival, a nehézségekkel, ami manapság nagyon sokakat érint. Itt képződik le a mindennapok gondja, ugyanakkor a mindennapok öröme is.

- Melyikből van több?

- Az örömből: nemcsak a szalagátvágások örömére gondolok, hanem mindazon célok elérése, amikért küzdünk. Nem kritizálva és senki fölött nem ítélkezve úgy gondolom, hogy minden országgyűlési képviselőnek jót tenne, ha legalább egy évig polgármesterként dolgozna.

- Hogy kezdődött?

- Amikor polgármester lettem, azzal szembesültem, hogy nem sok tervet hagyott rám az elődöm. Természetesen abban az időben is pályáztunk, de akkoriban az uniós források még nem nyíltak meg. Akkoriban a kormány még sokkal jobban bele tudott folyni a pályázati pénzek kiosztásába. Miután az európai uniós pályázatok beindultak, a fejlesztések is nagyobb lendületet vettek. A Duna-Ipoly Nemzeti Park segítségével megmentettük a nagykőrösi pusztai tölgyeseket. Ha ma valaki ellátogat Nagykőrösre, az ősmúlt páratlan természeti kincsét újra eredeti szépségében láthatja. Ilyen volt valamikor, amikor megérkeztek az őseink a Kárpát-medencébe, ilyennek láthatták a homokos talajon elszórtan megjelenő tölgyest, amely itt maradt meg a legnagyobb összefüggő területen. Ezt a projektet már az unió támogatta. Ennek a homoki tölgyesnek része a kis erdei iskola, amelynek a felújítása a mi feladatunk volt, ugyancsak az uniós beruházás részeként. Ez a természeti kincs idegenforgalmat is vonz, egyre többen eljönnek, hogy megnézzék a pusztai tölgyest.

- 2006-ban újraválasztották.

- Amikor elkezdődött a polgármesterségem második ciklusa, az európai uniós forrásokat már kész tervekkel vártuk, hogy mire 2007-ben megnyíltak a pályázati lehetőségek a város előtt, a beruházások előkészítő szakasza már megtörténjen. Három nagy projektünk volt, és örültünk volna, ha legalább egyet befogadnak közülük. Az első a szennyvízhálózat, illetve a hozzá tartozó biológiai tisztító kiépítésére volt. Ez égetően fontos feladat: tudni kell, hogy Nagykőrösön csupán huszonöt százalékos a csatorna kiépítettsége, a tisztítórendszer pedig teljesen elavult. Már 2007 januárjában be tudtuk volna adni a terveket, de mint minden európai uniós pályázat esetében, a pályázat kiírása, mint a pályázati feltételek meghatározása és a pályázat befogadása is váratott magára: majd egyéves késéssel írták ki. Csak nemrégen, 2009 decemberében, közvetlenül karácsony előtt jött meg a hír, hogy megnyertük ezt a pályázatot. 2006-tól vártunk erre a lehetőségre. Pedig nemzetgazdasági érdek lenne, hogy ezek a beruházások mielőbb megvalósuljanak. A szennyvíztisztító rendszerek üzembe helyezése nem tűr halasztást. Miközben Magyarország rendelkezik egész Európában a legnagyobb ivóvízkészlettel, az első vízszerző szintet a vegyszerezéssel, a mosószerekkel már elszennyeztük. Ki ne emlékezne arra, amikor gyermekkorában még ihatott az ásott kút vizéből? Ez ma már igencsak kockázatos lenne...

- Mikorra valósul meg ez a beruházás?

- Az idén indul és 2012-re lesz kész. Ezen a 6,8 milliárdos első projekten túl, még a víznél maradva, a csapadékvíz-elvezetés volt a második nagyon égető feladat. A nagy esőzések következtében a városban több épület pincéjében rendszeresen állt a víz. Erre a város önrészével együtt összesen egymilliárd forintot fordítunk. Ennek a beruházásnak az egyharmada már el is készült, és idén augusztusra teljesen befejezzük.

- A város is megszépült. Ugyancsak uniós forrásból?

- Igen. 2009 decemberében kaptunk értesítést arról, hogy a városközpont-rehabilitációra benyújtott uniós pályázatunk is sikeres. Ennél a beruházásnál a szükséges adminisztrációs és eljárási folyamatok után kezdődhet el a megvalósítás. Szeretnénk körforgalmat kialakítani, tereket szeretnénk rendezni. A református templom felújítására például150 millió forintot fordítunk. Ehhez a Református Egyház biztosítja az önrészt. A katolikus templom felújítása is a terveink között szerepel, csakúgy, mint a Tímár Ház felújítása. Ez az értékes ipartörténeti emléképület már az összeomlás szélén állt, de ezzel a projekttel ezt is meg tudjuk menteni.

- Mi valósult meg eddig?

- Felújítottuk a vasútállomás előtti teret, kerékpártározóval, parkolóval, térfigyelő kamerával, zöldfelülettel. Most olyan, amilyennek egy teret látni szeretnénk, ami különösen azért fontos, mert ez az első benyomás, amivel az idelátogató találkozik. Az intézményeinket sem hagyhatjuk cserben: a bölcsőde elavult fűtőrendszerét felújítottuk, játszóteret építettünk, útépítéseket, kikapcsolódásra alkalmas parkokat hoztunk létre és a mai napig folyamatosan próbálunk pályázni. A közelmúltban nyújtottunk be egy pályázatot a tanyasi lakosság bekapcsolására az elektromos hálózatba.

- Nagykőrös városhoz több tanya tartozik. Mennyi is?

- Több mint nyolcszáz tanya veszi körül a várost. Sok közülük elnéptelenedett, kihalt, magára hagyták az omladozó épületeket. Sok közülük, bármilyen hihetetlen, a mai napig áram nélkül van. Emberek élnek a XXI. században Magyarországon úgy, hogy nem tudják bekapcsolni a hűtőt, a televíziót, a hajszárítót, és esténként mécsessel világítanak. 2006-ban, a választások előtt megjelentek a városunkban a prominens szocialista politikusok, köztük Suchman Tamás, Szili Katalin és Tóbiás József, és megígérték az embereknek, hogy amennyiben az MSZP-t támogatják a választásokon, ezeket a tanyasi villanyhálózatokat ki fogják építeni.

- Ígérni mindig is tudtak...

- Ha valaki arra vállalkozik ma Magyarországon, hogy a szocialisták elmúlt nyolc évben tett ígéreteit megvalósítsa, az túllépi a józan ész határait. Az egyik hónapban adócsökkentést ígért Gyurcsány Ferenc, a másikban arról szónokolt, hogy nem kell az adókat csökkenteni. Ígértek fűt-fát a 2006-os kampányban, majd a párt első embere bevallotta Őszödön, hogy hazudtak reggel, délben és este. Tehát nem a limuzinnal a villany nélküli tanyára érkező szocialisták ígéretei valósultak meg. A nagykőrösi képviselő-testület többsége elkötelezett a város fejlődése iránt, ugyanakkor hangsúlyt fektetünk a hagyományok, az értékek megóvására is. A tanyák hozzátartoznak Nagykőröshöz.

- Azaz?

- A képviselő-testület 2007-ben eldöntötte, hogy 14 tanyába vezeti ki a villanyt. A város részéről ez a beruházás egymillió 200 ezer forintot fog jelenteni ingatlanonként.

- Milyen a hangulat a városban?

- Bizakodó, a nehézségek, a nagyarányú munkanélküliség ellenére is. Mi a ceglédi kistérséghez tartozunk, a munkanélküliség tíz százalék fölötti. Elindítottuk az Egy csepp emberség programot, és az adományozók segítségével száz családnak komoly ajándékcsomagot tudtunk adni karácsonyra. A helyi nagyvállalatok, köztük a hajdani Nagykőrösi Konzervgyár helyén működő Bounduelle csakúgy, mint magánszemélyek, de még kisnyugdíjasok is jöttek és adakoztak. Megható volt látni a megajándékozottak örömét: magam is részt vettem a csomagok kézbesítésében. Úgy érzem, a nehézségek ellenére sikerült az összefogással lelki gyarapodást elérni. 2002-ben indítottuk útjára a polgárrá fogadás intézményét, amely a családokat ünnepli, az újszülötteket köszönti és az egymáshoz tartozás érzését erősíti. Abból áll, hogy minden évben augusztus 20-án az előző évben született újszülötteket elhozzák szüleik a város főterére, ahol egy kis műsort tartunk és ajándékba adunk gravírozott képkeretet, belekarcolva a gyermek nevét, születési idejét, Nagykőrös város címerét. Ez egy szívet-lelket melengető kis esemény, a gyermekek szülei fogadalmat tesznek, és tízezer forintos vásárlási utalványt kapnak ajándékba, amelyet beválthatnak pelenkára, babaápolási cikkekre. Emellett szponzorokat keresünk, hogy a tavalyi évhez hasonlóan ki tudjunk sorsolni ötvenezer forintos ajándékutalványokat is. Ezzel is szeretnénk könnyíteni a családok helyzetén. Nehéz lenne szavakkal leírni azt az érzést, ami ilyenkor eltölti az ember szívét és belengi a város főterét. De elindítottuk a Nagykőrösi Napok rendezvénysorozatát is, amely kezdetben borgasztronómiai fesztiválként indult, ma pedig már az egyik legnagyobb városi rendezvénnyé nőtte ki magát. A tavalyi évben a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől Családbarát Önkormányzat címet kaptunk.

- Említette a nagyarányú munkanélküliséget. Mik a kitörési pontok?

- Több ilyen is van. A mezőgazdaság, a feldolgozóipar. A Duna-Tisza-csatorna megépülésével a mezőgazdasági területek öntözhetővé válnak. Célszerű lenne végiggondolni, hogy ez a beruházás nem kerülne többe, mint a budapesti négyes metró, ugyanakkor emberek százezreinek biztosítana munkát. A helyben működő konzervgyárnak sem kellene az ország másik végéből hoznia a jó minőségű zöldséget. A másik kitörési pont az ipar: alig 15 kilométerre vagyunk Kecskeméttől, ahol a közeljövőben elkezdődik a Mercedes autók gyártása. Sok beszállítóra lesz szükségük, így várhatóan a környék ipara is fellendül. De nagy lehetőségeink vannak a gyógyturizmus és az alternatív energiatermelés terén is.

- Válság van, és ön mégis bizakodik. Miért?

- Mert hit nélkül nem lehet semmit, ezt a munkát sem végezni.