fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Tudatos a demokrata fórum szétverése
2010. február 8., 11:50
Ha egy képviselőt közvádas ügyben a legfőbb ügyész kikér a parlamenttől, nehéz magyarázatot adni arra, hogy az Országgyűlés miért nem tesz ennek eleget - mondta a Magyar Hírlapnak Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója a mentelmi joggal kapcsolatban.

- Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest mintha ejtette volna az MSZP. Nem indulhat egyéniben a választáson, törölték a fővárosi listáról is. Elégedettek?

- A BKV-ügyben rá tett terhelő vallomások miatt politikai pályafutásának vége. Az MSZP viszont nem akarja, hogy a büntetőeljárásban Hagyó "szabaddá váljon", hiszen parlamenti mandátumáról nem mondatták le, így a ciklus végéig, még hónapokon keresztül megmarad mentelmi joga, érinthetetlen. Ezzel azt érik el, hogy május közepéig még meg sem hallgathatják a hatóságok. Senkinek ne legyen azonban kétsége afelől: Hagyó Miklós nem a saját kontójára dolgozott. Nem Demszky Gábor főpolgármester beosztottja volt, hanem a budapesti MSZP legerősebb embereként ült a Fővárosi Közgyűlésben. A városüzemeltetési terület és a vele járó hatalmas pénz felett is ő rendelkezett. Azt feltételezzük, hogy amit csinált, azt az MSZP megbízásából tette. Talicskával tolták ki a pénzt a fővárosból, és ezek az összegek valahová el is jutottak. Egy büntetőeljárás bizonyosan feltárja majd a részleteket, de erre - épp Hagyó mentelmi joga miatt - még várni kell.

- Ha büntetőügyekről beszéltünk, itt van a 2006-os adathamisítási botrány, amely kapcsán feljelentést tett az ügyészségen. Ezt már négy évvel ezelőtt is megtették Áder Jánossal közösen, akkor azonban elutasították a beadványt. Mi változott azóta?

- Nem teljesen azonos, de hasonló tényállás alapján fordultunk akkor az ügyészséghez. Akkor is Gyurcsány Ferenc és Veres János balatonőszödi beszédeire alapoztunk. Ebben egy-egy példányban rendelkezésre álló dokumentumra hivatkoztak a valós gazdasági adatokkal kapcsolatban. Ez nyilván egy közokirat volt, amelyet nem lehet a nyilvánosság elől eltitkolni. Akkor is úgy gondoltuk, hogy ez közérdekű adatnak minősül. Ezt a beadványunkat akkor az ügyészség nem találta alaposnak.

- A Fővárosi Ítélőtábla viszont nemrég döntést hozott.

- Helybenhagytak egy olyan bírósági ítéletet, amely azonos jogalappal hozott döntést az ügyben, mint ahogy mi 2006-ban az ügyészséghez fordultunk. Ennek a mostani döntésnek az a lényege, hogy a KSH kabinetnek megküldött statisztikáit - az európai uniós konvergenciajelentésekre vonatkoztatva - nyilvánosságra kellett volna hozni. Az uniós jelentéseinkben az államadósság helyzetéről, az államháztartási hiányról is pontos számokat kell az országnak küldeni. A bíróság visszamenő hatállyal jogellenesnek minősítette az adatok eltitkolását, utalva a négy évvel ezelőtti esetre. Álláspontja szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés erősebb alkotmányos jog, mint az azt korlátozó kivételek (honvédelmi, nemzetközi érdekek). A magyar adófizetőknek tehát havonta joguk van tudni, hogyan alakulnak az ország gazdasági mutatói. Az is kiderült, hogy több milliárdos eltérés volt a tervezett és a tényleges számok között. Ezért az unióban többször vissza is dobták a statisztikáinkat. Mi most erre alapozva tettünk újabb feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen.

- Gyurcsány Ferenc és Veres János nem mentek el a költségvetési bizottságnak ezt az ügyet vizsgáló ülésére. Mi erről a véleménye?

- Egyértelműen menekülnek a felelősség elől. Hiába volt határozatképes a bizottság, Gyurcsányék távolmaradása jól mutatja a volt miniszterelnök és pénzügyminiszterének hozzáállását. Ez a parlamenti demokrácia semmibevétele, megcsúfolása.

- A következő ciklusban, úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő lesz, Veres János pedig az EBRD igazgatótanácsának tagjaként dolgozhat. Hogyan tudják őket felelősségre vonni?

- Kezdeményeztük, hogy Gyurcsányt és Verest töröljék az MSZP választási listájáról. Ha az MSZP most megújulásról beszél, akkor ezt a két embert nem juttathatja be az Országgyűlésbe. Nem azért, mert megbuktak, hanem olyan ügyeik voltak, amelyek kizárják, hogy velük a szocialisták meg tudnának újulni. Ennek az MSZP nem tesz eleget, így ismét találkozhatnak majd a parlamentben. Gyurcsánynak mentelmi joga lesz. A parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséhez először indítványt kell tenni. Hogy ezt fel tudjuk-e függeszteni, csak a választókon múlik. Ha a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget, úgy érzem, nem lesz ennek akadálya: a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása elég lesz hozzá. Az EBRD igazgatótanácsi tagját viszont nem védi mentelmi jog, ahogy az európai parlamenti képviselőket. Egy esetleges büntetőeljárás lefolytatását Veressel kapcsolatban tehát nem akadályozza semmi.

- Szükség van-e a mentelmi jogra?

- A mai szabályok szerint már a képviselőjelölteket is megilleti. Ennek az az értelme, hogy kijelentései miatt ne zaklassák a képviselőt, képviselőjelöltet. Ennek egyébként egy parlamenti demokráciában szerintem sok értelme nincsen.

- Ha a Fidesz áprilisban kétharmados többséget szerez, változtat-e ezen a rendszeren?

- Nincsenek a Fidesznek olyan alkotmányozási tervei, amelyek megváltoztatnák az egykamarás parlamenti rendszert. Arra viszont van szándék, hogy a húsz évvel ezelőtt szabályozatlanul hagyott, vagy rosszul megoldott kérdésekben döntést hozunk. Úgy gondolom, hogy ha egy képviselőt közvádas ügyben a legfőbb ügyész kikéri a parlamenttől, nehéz arra magyarázatot adni, hogy az Országgyűlés miért nem teszi ezt meg. A nyugati országokban ilyen nem nagyon fordul elő.

- Az ezzel kapcsolatos legnagyobb botrányt Dávid Ibolya és Herényi Károly kiadatásának MSZP-s megakadályozása okozta a lehallgatási ügyben.

- Itt pedig egy halmazati bűncselekmény gyanúja merült fel: visszaélés és kényszerítés kapcsán kezdeményezte a legfőbb ügyész a mentelmi joguk felfüggesztését. Ez jelentős büntetési tétellel járó cselekménysor. Ráadásul az eljárást az ő vallomásuk nélkül nem is lehet lefolytatni.

- Ön MDF-es igazságügyi miniszter volt, a demokrata fórumban politizált nagyon hosszú ideig. Mi a véleménye arról, hogy most az SZDSZ-szel szövetkeztek?

- 1988-tól 2004-ig, kizárásomig rengeteget dolgoztam az MDF-ért. Amit most MDF-nek hívnak, annak semmi köze nincs az egykori fórumhoz. Antall József szavaival élve, amit most az MDF tesz, az a politikai pornográfia műfajába tartozik. Művi úton nem lehet szavazóbázist létrehozni, hiszen az MDF és az SZDSZ támogatói nem kompatibilisek. A vegyészkedés robbanáshoz vezethet. Már Bokros Lajos tavalyi uniós jelölése megindította ezt a folyamatot. A sors különös fintora, hogy az ő 1995-ös pénzügyminiszteri megszorítócsomagja ellen akkor az MDF jogi kabinetjének vezetőjeként Kónya Imrével, Kutrucz Katalinnal, Dávid Ibolyával, Sepsey Tamással közösen alkotmánybírósági beadványokat fogalmaztunk meg. Ezeknek akkor helyt adott az Alkotmánybíróság, így lett a Bokros-csomag rengeteg részlete alkotmányellenes, bevezethetetlen. Ez annak a Bokros Lajosnak a csomagja volt, aki azóta semmit nem változott. Dávid Ibolya viszont hozzá igazodott. Úgy tűnik, hogy tudatos az MDF szétverése.

- Többször felszólalt a kormányzati kampány ellen. Nem természetes, hogy a kormány propagálja önmagát?

- A választási kampányban azért az mindenképp érdekes, hogy a mosolygó MSZP-s arcokkal ellátott óriásposzterek mellett sokszor a kormány hirdetéseivel is találkozhatunk. Ezzel meg is sértik a választójogi törvényt, ami a kampányt szabályozza: a kormány ugyanis nem folytathat korteshadjáratot egyik vagy másik párt vagy jelölt érdekében.

- Mit tehet majd az új kormány ebben az ügyben?

- Át kell nézni a szerződéseket, meg kell nézni, történt-e jogszabálysértés, s annak milyen következménye lehet.

- Hogyan kell elképzelnünk az új kabinet által megvalósítandó felelősségre vonás menetét?

- Az új minisztereknek a saját tárcájukkal kapcsolatban minden ügyet át kell nézetniük szakembereikkel. Ha szabálytalanságokat találnak, meg kell tenniük a szükséges lépéseket, feljelentéseket. Utána már az igazságszolgáltatás lesz az illetékes.

- Milyen eredményre számít a választásokon?

- A magyar választási rendszer minden közhiedelemmel szemben egyfordulós: csak olyan egyéni körzetekben kell második menetet tartani, ahol egyik képviselőjelölt sem szerzi meg az ötven százalék plusz egy szavazatot. Mi arra törekszünk, hogy minél kevesebb helyen tartsanak második fordulót a parlamenti választáson. De ha lesz is ilyen, azzal számolunk, hogy ott is az első helyen fordul majd a jelöltünk.

- A II. kerületben, saját választókerületében mit vár?

- Szintén az első fordulós győzelmi célt tűztük ki magunk elé. Rengeteg munkával ez el is érhető.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)