A BUSINESSEUROPE által múlt csütörtökön bemutatott program arra figyelmeztet, hogy a válság után egészen más lesz a világ, mint azelőtt. 2010 és 2014 között nem lesz visszatérés a szokásos üzletmenethez, egyebek mellett azért, mert a globális gazdasági növekedés fő hajtóerői többé nem a fejlett országok, hanem a feltörekvő államok lesznek, amelyek immár a magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállításában is erős vetélytársakká válnak.
A munkaadók és az ipar legnagyobb európai ernyőszervezete szerint az európai gazdaságoknak és társadalmaknak öt fő kihívással kell szembenézniük. Ezek: a válságból való kilábalás, a társadalom öregedésének problémája, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiahordozókhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és Európa világgazdasági szerepének erősítése.
Ami a válságból való kilábalást illeti, a program arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség az EU-ban 2010 végére eléri majd a 10 százalékot, a magánberuházások pedig 15 százalékkal esnek vissza a 2008-as szinthez képest. Az államadósság az uniós GDP 80 százalékára, az államháztartás hiánya pedig az EU27-ek átlagában a GDP 7 százalékára fog emelkedni. Ebben a helyzetben a vállalatoknak elérhető áron kell tőkéhez jutniuk ahhoz, hogy újra beruházhassanak. A bankok gyenge pénzügyi mérlege és a hitelkockázatok radikális átértékelése a BUSINESSEUROPE szerint a talpra állás egyik fő akadályát képezi. A problémát tetézi, hogy az államháztartások siralmas állapota és a növekvő államadósság nyomást fejt ki a hosszú távú kamatokra, aminek a magánbefektetés kiszorítása a következménye. A program ezért a pénzpiacok stabilizálását, az államháztartások konszolidálását, a szerkezeti reformok felgyorsítását és a piacok nyitottságának megőrzését nélkülözhetetlennek nevezi a gazdaság fenntartható növekedési pályára állításához.
A demográfiai változások jelentik a második nagy kihívást. A program figyelmeztet, hogy a gazdasági fellendülés nem lesz tartós, ha a cégek hiányt szenvednek a jól képzett munkaerőben. A társadalom öregedésének következtében 2010-től indulóan hanyatlani fog a munkaképes korú lakosság száma, ami 2020-ban 3 millió, 2060-ig bezárólag pedig 50 millió potenciális munkaerő elvesztésével járhat. "Ha az EU továbbra is szemet huny a trend felett, nem csak a szociális védelmi rendszerét fogja aláásni, de üzleti lehetőségekről és az ezekből következő állásokról és növekedésről is lemond" - áll a szövegben. A dokumentum megjegyzi, hogy az EU-ban a magasan képzett harmadik országbeli (külföldi) munkavállalók aránya mindössze 1,72 százaléka az összes munkavállalónak, miközben Ausztráliában 9,9%, Kanadában 7,3%, az USA-ban 3,2 %, Svájcban pedig 5,3%. Ezzel egyidejűleg körülbelül 400 ezer tudományos és kutatói végzettséggel rendelkező európai él és dolgozik jelenleg az Egyesült Államokban. A BUSINESSEUROPE a magasan képzett munkaerő kínálatának bővítését, a munkaerőpiacok és a jóléti rendszerek demográfiai változásokhoz való hozzáigazítását szabja meg feladatként az EU számára.
A harmadik nagy kihívás az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ami a program szerint innovatív termékek és szolgáltatások széles skáláját, továbbá a termelési és fogyasztói szokások megváltoztatását teszi szükségessé. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az európai energiatermelő ágazat és az ipar az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mindössze 6,5 százalékáért felelős, ezért a társadalomnak és a világ valamennyi országának ki kell vennie részét az erőfeszítésekből. Ám a klímaváltozás egyúttal lehetőség is: az alacsony szénkibocsátású és környezetbarát termékek globális piaca 2015-re becslések szerint 4,8 billió euróra nő majd. A munkaadók érdekvédelmi szervezete ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a zöld technológia nem lehet az európai növekedés egyetlen motorja - Európa innovatív képességeit általában véve fejleszteni kéne.