A projekt keretében a résztvevő városok már elkészítették széndioxid-kibocsátási leltárukat és hozzá kezdtek a csökkentésre irányuló stratégiák kidolgozásához is. A kezdeményezéshez csatlakozó, összesen 48 millió lakosnak otthont adó 15 európai nagyváros a GE-t nyerte meg egyedüli cégként partneréül az ambiciózus célok eléréséhez. Az európai nagyvárosok a globális szintű üvegházgáz-kibocsátás mintegy 10 százalékáért felelősek. A jelenleg Európa össznépességének közel 10 százalékát kitevő 15 nagyvárosnak (az EUCO2 80/50-kezdeményezést a németországi Nagy-Hamburg városrégió vezeti, melyhez Brüsszel, Frankfurt, Glasgow, Helsinki, Ljubljana, Madrid, Nápoly, Oslo, Párizs, Porto, Rotterdam, Stockholm, Stuttgart és Torino is csatlakozott) az a célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 30 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat.

Az EUCO2 80/50 projekt pozitív példája annak, hogy nemcsak országos és nemzetközi viszonylatban, hanem nagyvárosi önkormányzatok szintjén is eredményeket lehet elérni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. Számos olyan probléma van, amely csak városi-térségi szinten kezelhető igazán hatékonyan, és a klímaváltozás ezek egyike. Csak egy nagyvárosi térség tudja az energetikai, társadalmi, gazdasági, közlekedési, környezetvédelmi és várostervezési érdekeket úgy összehangolni, hogy közös döntés szülessen az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének módjáról, és a döntés a gyakorlatban is megvalósuljon.

Az EUCO2 80/50 kezdeményezésben résztvevő nagyvárosi térségeknek minősített adatokkal kell rendelkezniük eddigi energiafelhasználásukról és üvegházgáz-kibocsátásukról, hogy hathatós stratégiákat dolgozhassanak ki arra, hogyan csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat. A Manchesteri Egyetemen kidolgozták az üvegházgáz-kibocsátási leltár protokollt (a GRIP-et), melynek segítségével ezek az adatok eljuthatnak a politikusokhoz és az önkormányzatokhoz.

A GRIP egy számítógépes program, mely a Kormányközi Klímaváltozási Testületnek (az IPCC-nek) benyújtott nemzeti jelentésekből származó kibocsátási adatok alapján leltárt készít a nagyvárosok energiafelhasználásáról, és az ebből eredő üvegházgáz-kibocsátásról. Ezek az adatok szolgálnak aztán alapul az energiaigény csökkentését és az energiaellátás "szénmentesítését" célzó stratégiák kidolgozásához. A GRIP adatai alapján mérhető a CO2 kibocsátás csökkentésére irányuló tevékenységek eredményessége, például az, hogy képesek lennének-e a városi térségek saját maguk kielégíteni az energiaigényük még nagyobb hányadát. Működhetnének-e a járművek szénmentes üzemanyaggal, vagy van-e mód az épületek és az igénybevételük olyan jellegű megváltoztatására, mellyel drámai mértékben csökkenthető az energiafelhasználás.