fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Keller ökle
2003. szeptember 12., 21:20
Már nem is hír, hogy a Kormány egy apró, egymondatos változással, a 292/2002.(XII.27.) Kormányrendelet módosításával szabad utat engedett a pénzátutalásoknak - természetesen az állampolgári rendelkezési jog teljessé tétele érdekében. Az addigi szigorúbb rendelkezés senkit nem zavart, viszont jól szolgálta a pénzmosás elleni harcot, rendszerszerűen biztosította, hogy bárkinek a számláján megtermelt hozama legfeljebb csak egy másik számlájára kerülhetett.

Az elfogulatlan média oknyomozása - és egyenlőre a nyomozati szerveké sem - természetesen nem terjed ki arra, hogy a rendelet módosítás időpontjában kezdődtek meg a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya kezelő Rt közötti pénzmozgások, amelyek aztán - többek között - a brókerbotrányhoz, a pénzmosáshoz vezettek.

Van másik!

A fenti téma külön tanulmányt érdemelne, itt csak a sajátos jogszabály módosítások tényével szeretnénk foglalkozni. "Van másik!" - kiáltotta a híres zenebohóc, s a Kormány is mondhatja ezt, hiszen az év végi jogszabály módosítási dömping takargat még meglepetéseket.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) felügyeletéről, feladat- és hatásköréről szóló 61/1999.(IV.21.) Kormányrendeletet 2003. január 8-i hatállyal módosította a Kormány. E módosításával igyekezett legalizálni a KEHI addigi jogellenes ellenőrzéseit, de tette ezt úgy, hogy e jogszabály módosításra nem volt meg a törvényi felhatalmazása. Súlyos az állítás, nézzük ezért a tényeket, a hatályos magyar jogszabályokat.
Az említett rendelet módosítását megelőzően a KEHI-nek nem volt hatásköre a gazdálkodó szervezetek gazdálkodási tevékenységének átfogó, általános vizsgálatára. Korlátozott ellenőrzési jogosítványai voltak az állami tulajdonban lévő vállalatok tekintetében, de ez a hatáskör kizárólag a központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére vonatkozott. Ennek ellenére a KEHI számos állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet átfogó, általános vizsgálatát hajtotta végre (MFB, Posta stb.).
De miért? Kérdezhetnénk naivan és nem ismerve a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, és ezen belül az állami ellenőrzés rendszerét. Persze a válasz nem is a jogi rend keretei között adható meg. A 2002-es választásokat megelőző nemtelen stratégiából adódik az állami intézményrendszer eme szétzilálása is. A választási eljárásban elhangzott vádaskodások igazolására létre kellet hozni a közpénzügyi államtitkárságot, amely azonban egy államigazgatási "tovuhabubu", jogi képtelenségként lebeg a levegőben, mint Mohamed koporsója. Nincs meghatározható hatásköre, felhatalmazása a vizsgálatokra, állami, szolgálati titkokhoz nem juthat hozzá, nincs szakértelme, nem a vizsgálati eljárásokra kiképzett munkatársakból áll, stb. Inkább hasonlítható egy furcsa módon nyilvánosan működő belső elhárítási egységhez, amely az államigazgatás rendjében kiépített szervezeteket használja fel a vizsgálataihoz.
Az államtitkárságnak jószerével csak a KEHI maradt mozgatható szervezetként, melyet mint megfelelő jogosítványokkal rendelkező szervezetet, maga helyett használni tudott. A közös irányító, felügyelő miniszter személye miatt a két szervezet együttműködése elfedhetővé vált.
Ezen az együttműködésen azonban a KEHI csak veszített. Elveszítette szakmai hitelét, a vizsgálatainak addigi jogi-közgazdasági megalapozottságát, gyaníthatóan munkatársai sokaságának szakmai önbecsülését, feladta eddigi munkastílusát. A szervezettől titkos vizsgálati anyagok kerülnek ki idő előtt. Már-már mulatságos módon, a kormányváltást követően másfél évvel is csak az előző ciklus ügyeivel foglalkozik, anyagai kommunikációs "ellencsapásként" szolgálnak az ellenzék által felvetett ügyekkel szemben. Állítható: a KEHI lemerült a mélybe, a közpénzügyi államtitkárság - jellegéből adódóan politikai színezetű, a vélt közvélekedést igazoló - vizsgálati színvonalára.
A politikai feladat teljesítése érdekében nem tartja be a legelemibb ellenőrzési alapszabályokat sem.
Egyetlen - mindent igazoló - példa: a KEHI által végzett ellenőrzések tekintetében a költségvetési ellenőrzés általános szabályaira, az ellenőrzést végzők és a vizsgált szervek jogaira, kötelezettségeire vonatkozó 15/1999.(II.5.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. E rendelet szerint, ha az ellenőrzés jogi következménnyel járó felelősség-megállapításra (pl. büntetőjogi) tesz javaslatot, akkor a felelősként megjelölt személynek meg kell küldeni a jegyzőkönyvet. A felelősként megjelölt személy arra 7 napon belül válaszolhat, a választ az ellenőrnek értékelni kell, stb. A jogszabályok tehát biztosítják az ellenőrzés során szabálytalansággal "megvádolt" személy védekezésének lehetőségét, amely természetes is, hiszen az ellenőr is tévedhet, esetleg nem lát minden adatot, nem vett figyelembe minden szempontot. A KEHI az előző ciklus idejére vonatkozó vizsgálatai egyikénél sem tartotta be ezt az elemi ellenőrzési alapszabályt. Egy átlátszó és gyalázatos jogi trükkel - az ismeretlen tettes elleni feljelentéssel - bújik ki a nevesítéssel járó jogszabályi előírások alól. Ezt egy jogszabályok által nem kötött szervezet - a "közpénzügyi államtitkárság", bár vitathatóan, de még mindig inkább - megteheti, a KEHI azonban nem. A jogrend jelenleg viszont a politika alá rendelt, ezért a kötöttségei átléphetők, egyesek még a rájuk vonatkozó megállapításokat sem láthatják, mások érdekében átírják a lezárt jelentést.
Gondolhatja bárki: a fentiek csak elhanyagolható szakmai szempontok. Ám a KEHI lejáratása csak egy az állami intézmények lerombolásának sorozatában, a beléjük vetett állampolgári hit szétzilálásában. A kép teljessé válik, ha meglátjuk, miként próbálta legalizálni a Kormány a KEHI korábbi törvényellenes vállalati ellenőrzéseit.
Vélhetően érzékelve a jogszabályi felhatalmazás nélküli ellenőrzéséket, az 1/2003.(I.8.) Kormányrendelet beiktatta a legalább 75%-ban állam, illetve költségvetési szerv tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet ellenőrzésének lehetőségét. A KEHI-ről szóló Kormányrendeletnek ez a módosítása 2003. február 8-tól hatályos, tehát nem tette - nem is tehette - jogszerűvé a korábbi gazdálkodó-szervezeti ellenőrzéseket. De ezt a jogszerűtlenséget is képes volt megfejelni a Kormány, amikor valójában törvény felhatalmazása nélkül, illetve ellenére jogosította föl a KEHI-it ilyen vizsgálatokra.
A KEHI-ről szóló Kormány rendelet az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvényen alapul. E törvény121/B §-a alapján a Kormány a gazdálkodó szerveknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet jelöl ki. Ez a KEHI. A törvény az idézett rendelkezésében azt is meghatározza, milyen ellenőrzésre hatalmazható fel a KEHI. Ebből nehezen olvasható ki, hogy a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységét is átfogóan ellenőrizhetné.
Quod est demonstradum - áll a matematikai feladat végén. Jelen esetben azonban mást is bizonyít a jelenlegi kormányzatról. A jogszabályok rugalmas értelmezését, előírásainak be nem tartását, semmibe vételét, amely ha legfelső szinten megengedhető, akkor megkövetelhető-e bárkitől is...

fidesz.hu