Járóka Lívia, fideszes európai parlamenti képviselő hozzászólásában emlékeztetett, hogy a szigorú csatlakozási feltételek révén az Európai Uniónak 2004-re sikerült valós eredményeket kikényszerítenie az új tagállamoktól, többek között a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés jogi kereteinek megteremtése révén. A néppárti politikus üdvözölte, hogy az Európai Bizottság 2009-es jelentései rendkívül kritikusak az elért eredményeket illetően, hiszen a dokumentumok szerint egyedül Horvátország tudhat be némi csekély javulást a roma gyerekek korai fejlesztése terén.

Járóka hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országokat a lehető leghamarabb be kell vonni a romák társadalmi és gazdasági integrációjára irányuló európai szintű törekvésekbe, mivel a csatlakozási tárgyalások páratlan lehetőséget biztosítanak a kormányok hozzáállásának alapvető megváltoztatására. Járóka Lívia szerint minden európai országnak, minden jelenlegi és jövőbeli EU-tagállamnak el kell köteleznie magát egy összeurópai cselekvési terv mellett, amely a romák történelmi kirekesztettségének felszámolásához szükséges normatív erőt is biztosítja.

Háttér: az Európai Bizottság tavaly ősszel hozta nyilvánosságra a Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország által elért eredményekről szóló munkadokumentumait. Mindhárom jelentés külön szakaszt szentel a roma kisebbség helyzetének, és elmarasztalja a tagjelölt országokat az oktatás, foglalkoztatás, egészségügyi ellátás és lakhatás területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, valamint az integrációt elősegíteni hivatott intézményi struktúra gyengesége és a megígért költségvetési hozzájárulások elmaradása miatt. Az Európai Bizottság egyedül Horvátország esetében értékelte pozitívan a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos trendeket, így a kora gyerekkori oktatásban résztvevő roma tanulók számának emelkedését, valamint az EU által társfinanszírozott infrastrukturális beruházások kezdeményezését a cigánytelepeken.