Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága hétfőn (2010. február 8.) a soros elnökséget vivő Spanyolország európai ügyekért felelős államtitkárával, Diego López Garridoval találkozott, hogy döntsenek a "fantomképviselő" sorsáról. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével 18 székkel bővült ugyanis a képviselői helyek száma, ám egyelőre ezek a székek betöltetlenek. Spanyolország még saját elnökségi ciklusának lejárta (2010. június 30.) előtt szeretné az űrt kitölteni. Madridot a 18 hely közül négy illeti meg.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az EP-nek 751 tagja van. Idén júniusban viszont csak 736 képviselőt választottak, ami a Nizzai Szerződésnek felelt meg. A német képviselők száma Lisszabon szerint hárommal csökkenne, ebben a ciklusban azonban ők is megtarthatják helyüket. Ezért viszont az EP létszáma átmenetileg 754-re nő. A 18 új képviselő 12 különböző tagországból érkezik, mégpedig a következőképpen: Ausztria, Svédország, Franciaország kettő, Egyesült Királyság, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Hollandia, Lettország, Szlovénia és Málta egy plusz helyet kap, Magyarországot a változások nem érintik.

A hétfői egyeztetésen Andrew Duff liberális brit képviselő a "francia megoldásról" is faggatta López Garridót. Párizs a számára juttatott két EP-székbe a Nemzetgyűlés soraiból választ képviselőket. Egy november 30-án kelt levélben a francia miniszterelnök, François Fillon arra kérte Bernanrd Accoyert, a Nemzetgyűlés elnökét, hogy "a lehető leghamarabb" jelölje ki a két képviselőt a parlament soraiból.

A pártok közti összetűzést elkerülendő a miniszterelnök úgy határozott, hogy az egyik széket a vezető UMP (Népi Mozgalom Uniója), a másikat pedig az ellenzéki szocialista párt kapja. A franciaországi zöldek és a kommunisták ugyanakkor - visszautasítandó "ezt a politikai képmutatást" - nem javasoltak soraikból jelöltet, így késleltetve az alsó házi szavazást, egészen január 13-ig.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, február 2-i párizsi látogatása során sürgette Franciaországot, hogy minél előbb találjon megoldást a problémára, és jelölje ki a két képviselőjét. "Azt szeretnénk, ha minden tagállam ugyanazon szabályt alkalmazná" - mondta Buzek, anélkül, hogy részletesebben kifejtette volna elképzelését.

Duff már korábban is figyelmeztette a tagállamokat arra, hogy a francia döntést akár az Európai Bíróság előtt is ki lehet kezdeni. Az EP-képviselők megválasztásának alapelve szerint ugyanis a képviselőket a 2009. júniusi választási eredmények szerint kell delegálni, és a kormányoknak nem lehet beleszólása abba, hogy ki képviselje a francia választókat Brüsszelben. "Nem mindenki ért egyet ezzel az utóbbi [francia] lehetőséggel." - mondta Rafał Trzaskowski, az alkotmányügyi szakbizottság lengyel alelnöke. "Az EP-képviselőknek meggyőződése, hogy mindenki egyforma mandátummal kell bírjon, vagyis, hogy mindenki az EP-választások eredményeképpen jusson képviselői helyéhez" - mondta az EurActivnak.

A Lisszaboni Szerződés szerint az EP-képviselőkből, a nemzeti parlamentekből és a kormányokból álló konventnek kellene döntenie a kérdésben. "Közülünk azonban többen is pargmatikusak, és azt gondolják, hogy egy kormányközi konferencia is elegendő ahhoz, hogy kezeljük a helyzetet" - mondta Trzaskowski. A változások megvalósításáról az alkotmányügyi szakbizottság jelentést készít, és javaslatait a plenáris ülés vitatja meg.