- Január végén feljelentést tettek a 2006-os költségvetési adatok meghamisítása miatt. Miért csak most fordultak ügyészséghez?

- Nem ez volt az első. Annak idején Áder Jánossal is feljelentést tettünk, ám akkor azt elutasította az ügyészség. Emiatt panaszt is tettünk, de ismét elutasítottak.

- Most miért gondolták úgy, hogy megint feljelentést tesznek?

- Azóta annyi változás történt, hogy egy oknyomozó újságíró a bírósághoz fordult, és az ítélőtábla hároméves pereskedés után kötelezte a Központi Statisztikai Hivatalt az adatok nyilvánosságra hozatalára. Bebizonyosodott, hogy például azokat a havi jelentéseket, amelyeket a közvéleménynek és az Európai Uniónak joga van megismerni, a KSH-nak a nyilvánosság elé kellett volna tárnia. Gyurcsányék az Európai Uniónak is kozmetikázott adatokat küldtek, nem csupán a magyar választókat csapták be. Ezzel a körülménnyel bővítettük a feljelentést, mert azt reméltem, hogy ennek figyelembevételével most már körültekintőbben jár el az ügyészég. Tévedtem. Most hétfőn kaptam meg azt a levelet, amiben arról értesítenek, hogy ismét elutasították a feljelentést.

- Hogyan tovább?

- Ismét panaszt teszünk. Az ügyészégi elutasítástól függetlenül a tény tény marad: a 2006-os valós költségvetési adatokat nem hozták nyilvánosságra, és más számokról beszéltek a kampányban. És még valami: függetlenül az ügyészség döntésétől, változatlan a véleményem. Aki miniszterként, miniszterelnökként valótlan adatokat közöl, és hazugságát cinikus módon el is ismeri, annak nem szabad hogy helye legyen a közéletben.

- A mentelmi jog egyik alapja, hogy képviselőt nem lehet eljárás alá vonni a politikusként végzett tettei miatt. Ez nem vonatkozik Gyurcsányékra?

- Nem. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter mondjuk a politikai ellenfelekről állítottak valamit, hanem közérdekű adatokat nem hoztak nyilvánosságra, illetve hamisítottak meg. Tehát nem politikusként, hanem közjogi pozíciót betöltve követték el tettüket. Ráadásul az őszödi beszédet mintegy kétszáz szocialista politikus ülte végig, és amíg ki nem szivárgott Gyurcsány Ferenc felháborító monológja, addig cinkosan hallgattak róla valamennyien.

- Elképzelhető, hogy kormányra kerülve olyan adatok birtokába jutnak, amiknek segítségével már az ügyészség sem utasíthatja el a feljelentést?

- Ha megnézzük az utóbbi hónapok eseményeit, azt láthatjuk, hogy még kormányon sem kell lenni a különböző ügyek nyilvánosságra kerüléséhez. Maguktól kezdenek kiborulni a szennyesládák. Nézzük csak a BKV esetét, ahol egyre-másra kerülnek előzetes letartóztatásba különböző vezetők. Most már Demszky Gábor személyes tanácsadója is érintett, és Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest is elérték a hullámok. És a közlekedési vállalat csak egy a harminc-negyven fővárosi közszolgáltató cégből. Nem véletlenül mondta azt Tarlós István, hogy ha ő lesz a főpolgármester, akkor egy jogászcsapattal az összes budapesti cég szerződéseit átvizsgálják, és ahol törvénytelenség gyanújára bukkannak, ott az igazságszolgáltatási szervekhez fordulnak.

- Ez várható az egész országban is?

- Ahogy többször többen megígértük, minden gyanús ügyet kivizsgálunk. Ezt a munkát már megkezdtük, de kormányon olyan adatokhoz is hozzáférhetünk, amelyekhez most még nem. Nem politikai boszorkányüldözésre készülünk. Egyszerűen utánanézünk a megbízási szerződéseknek, a talicskával kitolt pénzeknek, a túlságosan drága nagyberuházásoknak. Még Németországban is láthatjuk, hogy mostanában különösen nagy hangsúlyt fektetnek a korrupciógyanús ügyek és az adóelkerülésre létrehozott cégek vizsgálatára. Pedig Németország gazdasága nem olyan helyzetben van, mint a magyar, de ott is rájöttek, hogy az ilyen esetek rombolják a közerkölcsöt. Ami tehát rajtunk múlik, azt megtesszük.