A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását.

Az állam-, illetve kormányfők nem konkretizálták, milyen segítségre számíthat tőlük Görögország, azt azonban világossá tették, hogy "szoros felügyelet alá helyezik" az országot.

Az Európai Bizottság tavaly őszi becslése szerint 2009-ben a GDP-hez képest 12,75 százalékra nőtt a görög költségvetési hiány, az ország eladósodottsága pedig meghaladta a 113 százalékot - az unión belül elfogadhatónak tekintett 3 százalék, illetve 60 százalék helyett. Az EU legfőbb végrehajtó testülete most olyan - nem a bevételnövelésre, hanem a kiadáscsökkentésre összpontosító - intézkedéseket vár Athéntól, amelyek az idén és jövőre egyaránt legalább 3,5 százalékponttal, 2012-ben pedig legalább 2,5 százalékponttal csökkentik a deficitet, és így 2012 végére a deficit 3 százalék alá süllyedhet.

A legsürgősebb intézkedéseket a brüsszeli bizottság szerint legkésőbb május 15-ig meg kell hoznia az athéni kormánynak. Ehhez már március 16-ig össze kell állítani az idén tervezett intézkedések menetrendjét. Az EU március közepén, majd május közepén újra áttekintené a helyzetet, ezután pedig negyedévenként ellenőrizné, miként a alakulnak a folyamatok. A túlzott deficit miatt eljárás alá vont országok esetében általában csak félévente szoktak állapotfelmérést végezni.