Munkához láttak hétfőn (2010. február 22.) Görögországban az Európai Unió szakértői, akiknek az a feladata, hogy figyelemmel kísérjék a súlyos adósságválsággal küzdő athéni kormány gazdaságpolitikáját. A brüsszeli küldöttséghez az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól is csatlakoztak szakértők. A csoport azt vizsgálja, hogy a görög kormány tervezett intézkedései elégségesek-e a bruttó hazai termék (GDP) arányában 13 százalékot közelítő államháztartási hiány 3 százalék alá szorításához. A kabinet szándékai szerint a hiány 2012 végére csökken az uniós határérték alá. A szakértők március elején tesznek jelentést helyszíni tapasztalataikról az Európai Bizottságnak.

Az uniós partnerek erős nyomást gyakorolnak Jeórjiosz Papandreu kormányára, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az euró stabilitását is veszélyeztető görög válság megoldására. Az uniós pénzügyminiszterek múlt heti ülésén a közös pénzt használó 16 ország képviselői és a valutaövezeten kívüli államok szakminiszterei egyaránt úgy vélekedtek, hogy Görögországban márciusban újabb egyensúlyteremtő lépéseket kell tenni, ha brüsszeli megítélés szerint nem kielégítő a hiány lefaragásának üteme.

Papandreu a hétvégén több nyilatkozatában is hangsúlyozta: a görög kormány nem kér pénzügyi támogatást, segítséget kér viszont ahhoz, hogy más országokéhoz hasonló kamattal juthasson hitelhez, mert a magasabb hitelkamatok éppen a gazdaságpolitikai változtatások lehetőségét szűkítik.

20-25 millió eurós hitel?

A Der Spiegel című német hírmagazin szombati internetes kiadásában azt írta, hogy az euróövezet tagállamai 20-25 milliárd eurós hitelcsomagot nyújtanának a súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került Görögországnak. A Spiegel szerint minden ország annak arányában járulna hozzá a mentőcsomaghoz, amilyen arányban részesedik az Európai Központi Bank alaptőkéjében. A berlini pénzügyminisztérium szóvivője elzárkózott az információ kommentálásától.

Az euróövezet országainak állam- és kormányfői az elmúlt héten tartott csúcstalálkozójukon elvi támogatást ígértek Görögországnak, de semmilyen konkrét segítségről nem tettek említést. A Görögország fizetőképességét érintő gondok hetek óta megterhelik a közös valutát.

A rekord nagyságúra, 300 milliárd euró körülire duzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat - főként a fizetésképtelenség veszélyét - a görög kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami szférában fizetéscsökkentést terveznek, és szó van egyebek között az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.