Izland tavaly júliusban nyújtotta be tagfelvételi kérelmét, miután az államcsődbe csúszott ország vezetését új, EU-barátibb kormány vette át, amelyik - igaz, minimális támogatással - a nemzeti parlament támogatását is meg tudta szerezni a kérelem beadásához. A tagállamok miniszteri tanács még tavaly nyáron "tudomásul vette" az izlandi jelentkezést, és egyúttal megbízta a Bizottságpt az ilyenkor szokásos átfogó ország-vélemény elkészítésével. Stefan Füle bővítési biztos e munka eredményeként jelentette be szerdán Brüsszelben, hogy a brüsszeli testület véleménye szerint Izland alkalmas a tagsági tárgyalások megkezdésére.

"Régi, tradicionális demokráciaként Izland egyértelműen megfelel a politikai kritériumoknak, gazdasági vonatkozásban pedig működőképes piacgazdaságnak tekinthető, még ha a jelen gazdasági válság nehézségeket is okozott az ország életében. De véleményünk szerint a szükség kiigazítások elvégzése után az ország képes lehet az EU-tagsággal járó versenykihívásnak megfelelni" - summázta Füle a bizottsági véleményt, ami különösen jogharmonizációs szempontból igen kedvező. Azzal, hogy Izland másfél évtizede már az Európai Gazdasági Térség tagja, az európai uniós joganyag "egy jelentős részét" már átvette és alkalmazza is - mutatott rá. A Bruxinfo kérdésére mindezt azzal pontosította, hogy a jelenleg általában 35 fejezetbe rendezett (csatlakozási) tárgyalási anyag harmadát Izlandon már bevezették, további harmadánál mindez részben áll fenn, és a maradék harmad az, ahol még a folyamat elején állnak. Szavai szerint sok szempontból hasonló volt a helyzet Ausztria, Finnország és Svédország 1993/94-es csatlakozási tárgyalásai idején is, mikor ilyen adottságok mellett durván 14 hónap alatt sikerült befejezni a csatlakozási tárgyalást.

Füle hangsúlyozta, hogy mindez nem jelenti azt, hogy Izland máris teljesen készen állna a tagságra. A bizottsági ország-vélemény több olyan területet is azonosított, ahol még - például jogharmonizációs oldalról - elmaradások vannak. Ilyen egyebek között a halászat, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a tőke szabad áramlása és a szolgáltatások szabadsága. A bővítési biztos azonban azt is hozzátette, hogy ezeken a területeken sem számít "drámai akadályokra".

Füle azt is fontosnak érezte leszögezni, hogy eddig sem volt, és eztán sem lesz semmilyen "gyorsított eljárás" Izlanddal szemben. Az országot ugyanazon kritériumok szerint ítélték meg, mint eddig bármely tagjelöltet, és ha a tagországok is egyetértenek a tárgyaláskezdéssel, ennek eljárása is teljesen azonos lesz a korábbiakkal. Például itt is minden fejezetet megnyitnak majd, legfeljebb - ha ezek közül valamelyik már végrehajtott egyharmadba tartozik - hamarabb (akár azonnal) le is tudják majd zárni.

A labda tehát most a tagállamok térfelén van, nekik kell határozni arról, vajon követve a Bizottság véleményét kezdeményezik-e a tárgyalást kezdést, és ha igen, mikor. Emlékezetes, hogy Macedoniáról is pozitív véleményt készített a Bizottság, még tavaly, ám EU-tanácsi döntés a tárgyaláskezdésről - alapvetően a görög-macedón országnév-használati vita miatt - mindmáig nem született.