Egy kandidáló államnak elsősorban az 1993-ban lefektetett, gazdasági és politikai dimenziókat felölelő koppenhágai kritériumokat kell teljesítenie, illetve alkalmassá kell válnia a teljes közösségi joganyag átvételére. Izland az Európai Gazdasági Térség tagjaként már adoptálta a közösségi jog nagy részét. A Bizottság meglátása szerint Izlandnak a halászat, a mezőgazdaság, a környezet, illetve a tőke szabad áramlása, és a pénzügyi szolgáltatások szabadsága terén kell jelentősebb erőfeszítéseket tennie.

Reykjavik tavaly júliusban nyújtotta be csatlakozási igényét az Európai Unióhoz, a gazdasági válsággal egy időben. Stefan Füle cseh bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy Izland minden bizonnyal elkötelezetten áll majd azon kihívások elé, melyekre a Bizottság rávilágított. Hozzátette azt is, hogy Izland nem számíthat semmilyen gyorsított eljárásra, vagyis ugyanolyan elbánásban részesül majd, mind a többi kandidáló állam. Az EB állásfoglalását követően a döntés a tagállamok kezében van, a tárgyalások tényleges megkezdéséről ugyanis az Európai Unió Tanácsa határoz majd.