Izland tavaly júliusban nyújtotta be tagfelvételi kérelmét, miután a tulajdonképpen államcsődbe jutott ország vezetését új, EU-barát kormány vette át, amelyik - igaz, minimális támogatással - a nemzeti parlament támogatását is meg tudta szerezni a kérelem beadásához. A tagállamokból álló miniszteri tanács még tavaly nyáron "tudomásul vette" az izlandi jelentkezést, és egyúttal megbízta a Bizottságot az ilyenkor szokásos átfogó országvélemény elkészítésével. Stefan Füle bővítési biztos e munka eredményeként jelentette be szerdán Brüsszelben, hogy a brüsszeli testület véleménye szerint Izland alkalmas a tagsági tárgyalások megkezdésére.
"Régi, tradicionális demokráciaként Izland egyértelműen megfelel a politikai kritériumoknak, gazdasági vonatkozásban pedig működőképes piacgazdaságnak tekinthető, még ha a jelen gazdasági válság nehézségeket is okozott az ország életében. De véleményünk szerint a szükséges kiigazítások elvégzése után az ország képes lehet az EU-tagsággal járó versenykihívásnak megfelelni" - summázta Füle a bizottsági véleményt, ami különösen jogharmonizációs szempontból igen kedvező. Azzal, hogy Izland másfél évtizede már az Európai Gazdasági Térség tagja, az európai uniós joganyag "egy jelentős részét" már átvette és alkalmazza is - mutatott rá.
A Bruxinfo kérdésére mindezt azzal pontosította, hogy a jelenleg általában 35 fejezetbe rendezett (csatlakozási) tárgyalási anyag harmadát Izlandon már bevezették, további harmadánál mindez részben áll fenn, és a maradék harmad az, ahol még a folyamat elején állnak. Szavai szerint sok szempontból hasonló volt a helyzet Ausztria, Finnország és Svédország 1993/94-es csatlakozási tárgyalásai idején is, mikor ilyen adottságok mellett durván 14 hónap alatt sikerült befejezni a csatlakozási tárgyalást. A biztos ugyanakkor kitért az elől, hogy ennél konkrétabb várható időbeli menetrendet - vagy pláne a majdani taggá válással kapcsolatban lehetséges határidőket - említsen.
Füle hangsúlyozta, hogy a pozitív vélemény nem jelenti azt, hogy Izland máris teljesen készen állna a tagságra. A bizottsági országvélemény több olyan területet is azonosított, ahol még - például jogharmonizációs oldalról - elmaradások vannak.
Ilyen egyebek között a halászat, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a tőke szabad áramlása és a szolgáltatások szabadsága. A bővítési biztos azonban azt is hozzátette, hogy ezeken a területeken sem számít "drámai akadályokra". (Szakértők szerint valójában főként a tengeri halászat lehet az a témakör, ami aláaknázhatja a tárgyalások menetét. Az izlandiak körében ugyanis bajos lesz akár csak minimális társadalmi-politikai többséget olyan döntés mögé állítani, ami lehetővé tenné az izlandi halkészletek megnyitását más uniós tagállamok előtt. Márpedig a közös halászati politika keretében ez elkerülhetetlen. Ha tehát a reykjavíki kormány enged az EU-nyomásnak, akkor az amúgy is törékeny hazai támogatottságát veszíti el, ha kitart az utóbbiak megalkuvás nélküli képviselete mellett, akkor egy ponton túl a tárgyalásokat futtatja zátonyra.)
Füle azt is elismerte, hogy az izlandi bankok válság idején történt hollandiai és nagy-britanniai megmentése, majd mindezek nyomán a londoni és hágai részről Reykjavíknak benyújtott mintegy 3,5 milliárd eurós követelés rendezése uniós szempontból is felvethet aggodalmakat. A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy mindez alapvetően az adott országok közötti kétoldalú vitának minősül, de az is igaz, hogy csakis az EU-joganyaggal összhangban álló megoldás lehet elfogadható az izlandi kormány részéről - fejtegette Füle, hangsúlyozva, hogy a viták e vonatkozását a Bizottság "élénk figyelemmel kíséri". (Megfigyelők emlékeztetnek, hogy az izlandi államfő a közvélemény nyomására - szükséges számú aláírás összegyűlte alapján - blokkolta az izlandi kormány visszafizetési tervét, és népszavazást írt ki a kérdésről. Amennyiben a szavazók többsége is elutasítja a brit és holland intervenciók megfizetését, veszélybe kerülhet a tárgyaláskezdéshez - majd zavartalan folytatáshoz - szükséges tagállami konszenzus. Emlékezetes, hogy jelenleg is hasonló - egyes tagállami fenntartásokból fakadó - konfliktusok akadályoznak már folyamatban lévő tárgyalásokat. Horvátország csatlakozási tárgyalásait hosszú időn át Szlovénia blokkolta, Törökországét - vagy legalábbis több fejezet megnyitását - Görögország és Ciprus. Ugyancsak Athén ellenkezése miatt nem kezdődhettek mindmáig a tárgyalások Macedóniával.
Szintén a BruxInfo firtatta azt, hogy mennyiben tekinthető Izland EU-tagsági kérelme társadalmilag is megérleltnek akkor, amikor az izlandi közvélemény - csakúgy, mint annak politikai elitje - mélyen megosztott a csatlakozás kérdésében. A bővítési biztos válaszában elismerte, hogy a kiélezett politikai helyzet Izlandon figyelmet igényel, és jelezte, hogy Brüsszel kellően szemmel is tartja a folyamatok alakulását. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy olyan fejlemények, mint a mostani pozitív bizottsági vélemény, vagy pláne a későbbiekben a tárgyalások megkezdése - ha sor kerül rá -, hozzásegíthetnek a csatlakozás-pártiak érdemi megerősödéséhez.
Füle azt is fontosnak érezte leszögezni, hogy eddig sem volt, és eztán sem lesz semmilyen "gyorsított eljárás" Izlanddal. Az országot ugyanazon kritériumok szerint ítélték meg, mint eddig bármely tagjelöltet, és ha a tagországok is egyetértenek a tárgyaláskezdéssel, ennek eljárása is teljesen azonos lesz a korábbiakkal. Például itt is minden fejezetet megnyitnak majd, legfeljebb - ha ezek közül valamelyik már végrehajtott egyharmadba tartozik - hamarabb (akár azonnal) le is tudják majd zárni.
A labda tehát most a tagállamok térfelén van, nekik kell határozni arról, vajon követve a Bizottság véleményét kezdeményezik-e a tárgyaláskezdést, és ha igen, mikor. Emlékezetes, hogy Macedóniáról is pozitív véleményt készített a Bizottság, még tavaly, ám EU-tanácsi döntés a tárgyaláskezdésről - alapvetően a görög-macedón országnév-használati vita miatt - a már említett módon mindmáig nem született.