FIDESZ.HU > Hírek > Önkormányzat |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Megnevezték az ExpoCenter-beruházás lehetséges felelőseit
|
|
Büntetőeljárások, polgári perek, különböző etikai és fegyelmi eljárások megindítását indítványozta a rosszul sikerült pécsi ExpoCenter-beruházás lehetséges felelőseivel szemben az üggyel foglalkozó önkormányzati bizottság, amely a napokban állította össze végleges jelentését. |
|
Létrehozva: 2010. február 27., 12:25 | Utoljára frissítve: 2010. február 27., 13:46 |
A Pécsi Újság portál birtokába került és szombaton közzétett jelentés végleges szövege szerint a 3 milliárd forintos kudarcért Toller László, Pécs volt szocialista polgármestere, Kelemen László, a városi vagyonkezelő akkori vezérigazgatója, Bachman Zoltán építész és Kukai Tibor tervező is felelős lehet.
A héten a Magyar Nemzet című napilap is beszámolt arról, hogy az eseti bizottság büntetőfeljelentést javasol.
Az 59 oldalas jelentés szerint az évek óta üresen álló és hatalmas adósságot felhalmozó építményt Kelemen László "forszírozta" minden áron. Ő jegyezte a leglényegesebb kezdeményezéseket, képviselte a fejlesztési szándékot külső fórumokon, s a kapcsolatot is ő tartotta városvezetéssel.
Az épületet, egy multifunkcionális konferencia-és koncertközpontot, 2006-ban adták át.
Az önkormányzati bizottság jelentése szerint az építéssel kapcsolatban Toller László személyes szerepe a meghatározó. Ő volt a döntés forrása, nélküle a beruházás nem valósult volna meg. Az Expo Center aránytalanul túlméretezett projekt volt, amely alapvetően hibás és téves koncepción alapult, a helyi piaci viszonyokat, az országos és nemzetközi trendeket nem reálisan értékelte. Toller László "erőltetett politikai célból eredően egy ábrándképet akart a siker szimbólumaként feltüntetni, amely sem a város, sem a vagyonkezelő teherbíró képességéhez nem igazodott". A jelentés alapján a felelőssége különösen akkor válik még súlyosabbá, amikor a sikertelen pályázat után hitelből is erőltette a folytatást a politikai sikerért.
Az építkezéshez felvett hitel fedezetéül városi ingatlanokra jegyeztek be jelzálogjogot. A volt polgármester azzal nem volt hajlandó foglalkozni, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanok felett a város elveszítette rendelkezési jogát, s arról sem beszélt, hogy a város költségvetését terheli a beruházás termelte veszteség, és a nyereség elmaradása mellett a hiteltörlesztés is.
A jelentés szerint a tervezőket képviselő Bachman Zoltán és Kukai Tibor elhitették a megbízóval, hogy csak a sátras változat a jó megoldás, hogy jó hőszigetelő, hogy jó lesz az akusztikája, illetve vállalták a szerződésben, hogy az év minden napján használható, gazdaságos épületet terveznek. Mindennek az elkészült vásárközpont nem felel meg, de az elkészült épület a tervezői programnak sem felel meg.
A jelentés kitér rá, hogy Bachman Zoltán felelőssége azért sem lehet kérdéses, mert az alkalmatlanná nyilvánított, és mindenki számára nyilvánvalóan megtarthatatlan első sátorszerkezet esetleges javítgatásai után tervezői nyilatkozatba adta, hogy a megépült épület a terveknek megfelelően készült el, és rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ezen túlmenően hozzájárult ahhoz, hogy az épületet használatba vegyék, amelynek lehetett kockázata életre- és vagyonra nézve is.
Bachman Zoltán még azt is mondta, hogy a ház tulajdonképpen kísérletnek tekinthető. A bizottság szerint ez elég különös megállapítás annak tükrében, hogy az építtető nem kísérletre akart elkölteni 3 milliárd forintot.
A jelentés Kukai Tibor felelősségét firtatva kitért arra, hogy a Pécsi Tudományegyetemet, mint tervezőt képviselte az első két tervezési szerződés megkötésekor. Mint az egyetem vezető tisztségviselője felhasználta az intézményt arra, hogy vezető oktatóinak vállalkozásait - alvállalkozói megbízással - munkához juttassa, miközben az egyetem nevében vállalt generáltervezői felelősséget úgy, hogy a bevételből az egyetem nem részesült.
A kétséges színvonalú és tartalmú tendertervek alapján lebonyolított vállalkozásba adási eljárásban a tervező képviseletében vett részt, és mulasztásával közreműködött abban, hogy a vállalt műszaki tartalom számonkérhetősége a rossz megállapodás következményeként megszűnt. Ezen az eljárásban ő volt a legszakavatottabb abban, hogy a tervezett műszaki tartalom minősége felett őrködjön, de ezt elmulasztotta - áll a jelentésben.