Horváth Csaba, II. kerületi polgármester kapcsolata a rendszerváltás óta eltelt idő legsúlyosabb gazdasági bűncselekménye főszereplőivel a Magyar Nemzet című napilapban látott napvilágot. A hír szerint az ex-bróker Kulcsár Attila megnevezte Horváth Csabát azon MSZP-s polgármesterek közt, akik kampányának finanszírozásában részt vállalt.
Horváth Csaba polgármester a sajtónak és a képviselő-testületnek is elismerte - ugyan némi ellentmondással - kapcsolatát Kulcsár Attilával és a Britton Kft.-vel, azonban tagadta, hogy a bróker vagy a bank bármely módon támogatta volna a kampányát a 2002. évi országgyűlési és önkormányzati választáson - mutatott rá Láng.
A kérdés az, vajon van-e összefüggés egyfelől Horváth Csaba és Kulcsár Attila üzleti kapcsolata, másfelől a II. kerületi önkormányzat 2003.-ban történt 700 millós, a K&H Bankhoz történt pénzkihelyezése között. Vajon a pénzkihelyezés körüli számos

szabálytalanság és furcsaság csupán szerencsétlen véletlenek sorozata-e

vagy esetleg a polgármester és a bróker üzleti kapcsolatukat immáron közpénzek segítségével folytatták. Miből finanszírozhatta Horváth Csaba a 2002.-ben folytatott választási kampányait?
A rendelkezésre álló információk a véletlenek egy olyan sorozatát vázolják fel, amelyek alátámaszthatják a híradások információit, éppen ezért ahhoz, hogy az ügyben tisztán láthassunk, néhány kérdést fel kell tennünk, amelyekre a választ Horváth Csaba polgármester úrtól várjuk, a helyzet mielőbbi tisztázása érdekében.
Az önkormányzat 700 milliós kihelyezése a K&H Bankhoz

Bencze B. György korábbi polgármester, képviselő-testületi tag az alábbi kérdéseket tette fel Horváth Csabának.
Kinek a döntése alapján parkolt 700 millió forint az önkormányzat egyik számláján lekötés nélkül, minimális látra szóló kamatért 2003. január 2. és 2003. február 12. közt?
A II. kerületi önkormányzatnál a szokásos eljárás szerint a Pénzügyi Iroda illetékesei a szabad pénzeszközök lekötésére javaslatot tesznek, melyet a polgármester hagy jóvá.
Ebben az esetben Horváth Csaba polgármester szóbeli utasítására eltértek az eddigi gyakorlattól és ez a lépés több mint egy hónap késedelmet okozott a 700 millió forintnyi szabad pénzeszköz lekötésében. A késedelem miatt az önkormányzatot nagyjából 2-2,5 millió forint kár érte.

A 700 milliónyi szabad pénzeszköz lekötéséről szóló döntésnél miért nem a legmagasabb kamatot biztosító ajánlatot választották ki?
Az ajánlatok bekérése (amely egyfelől banki betéti konstrukcióról, másrészt diszkont kincstárjegy vásárlásáról kért kondíciókat) és elbírálása körül ez a legszembeötlőbb kérdés, hiszen azzal, hogy a legjobb ajánlat - 6,35% - helyett egy 0,7%-kal rosszabb, 5,65%-os ajánlat került elfogadásra, további, mintegy 1,2 milliós kár érte az önkormányzatot.
A beérkezett ajánlatok egymással történő összevetése további súlyos kérdéseket is felvet: okot adhat a gyanúra, hogy a K&H Bank eleve előnyt élvezett a többi pénzintézettel szemben.
Az ajánlatok beérkezési dátumai mind megelőzik a K&H ajánlatáét, még a vele egy napon beérkezett ajánlat is mintegy hat órával korábban érkezett az adott napon. Mivel az ajánlatoknak nem volt pontos bontási időpontja és a legtöbb közülük faxon érkezett, nem nehéz elképzelni, hogy az utolsó ajánlattevő milyen előnyökkel rendelkezhetett.
Tovább erősíti ezt a feltételezést, hogy az ajánlatkérésben foglaltak ellenére a K&H ajánlata volt az egyetlen, amely banki betétre nem tartalmazott ajánlatot, mintha már sejtették volna, hogy a döntésnél nem lesz rá szükség.

Történt-e mulasztás és ha igen, kit terhel a felelősség azért, hogy a K&H-nál elhelyezett 700 millió forint lejáratát megelőzően nem született időben döntés az összeg további sorsáról?
Már 2003. február 12.-én tudott volt, hogy a Horváth Csaba polgármester által a K&H Bankba D030514 jelű diszkont kincstárjegybe kihelyezett 700 millió forint lejárata május 14.-e. Körültekintő, gondos tervezéssel, ajánlatok előzetes bekérésével elkerülhető lett volna, hogy május 14.-én, a felszabadult pénzeszköz további sorsa bizonytalan legyen.

Milyen felhatalmazás alapján fektette Horváth Csaba polgármester az önkormányzat pénzét a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt pénzpiaci alapba?
Az önkormányzat 2003. évi költségvetéséről szóló 8/2003. (III. 14.) önkormányzati rendelet a 18.§ (6)-ben rögzíti, hogy milyen módon rendelkezhet a polgármester az önkormányzat szabad pénzeszközeivel. Mivel a K&H pénzpiaci alapja egy úgynevezett nyílt végű befektetési alap, nyilvánvaló, hogy Horváth Csaba rendelkezése a május 14-én felszabadult összeg K&H pénzpiaci alapba való elhelyezéséről jogszabálysértő, hiszen ez a befektetési jegy sem banki betétnek, sem éven belüli lejáratú, állam által garantált értékpapírnak nem minősül.
A Horváth Csaba által jegyzett, fenti rendelkezést tartalmazó dokumentumot jobban megnézve további kérdések merülnek fel. Miért volt szükség a - jogszabályt sértő - rendelkező levelet aláírás után Kulcsár Attila titkosított faxszámára elküldeni? Erről tanúskodik ugyanis a rendelkező levélre ragasztott kis feljegyzés Horváth Csaba közeli munkatársának aláírásával.

Igaz-e az a feltételezés, hogy a jogszabályt sértő módon vásárolt, mintegy 700 millió forintnyi befektetési jegy megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés hetekkel a tranzakció után, visszadátumozva került aláírásra?
Birtokunkba került a befektetési jegyek megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés - szokatlan módon, két különböző verzióban.
Maga a szerződés egésze és a banki aláírások egyezőek a két példányon, ám az önkormányzat részéről történt aláírás - Horváth Csabáé - és a szükséges szignók eltérőek.
Mivel a két szerződés teljesen egyező, még a - szokatlan módon órára, percre megadott - dátum is egyezik, adódik a kérdés: mikor került aláírásra a megállapodás? Miért volt szükség kétszer aláírni? Melyik az "igazi" szerződés?

A szerződés fax fejléceinek részletes tanulmányozása újabb kérdéseket vet fel. Hogyan lehetséges, hogy a szerződés a bankfiókban azonnal aláírásra került és perceken belül továbbították Kulcsár Attilának, az önkormányzati üzletág akkori vezetőjének? Hogyan történhetett, hogy ezt követően majd egy hónap telt el, mire azt Kulcsár Attila továbbküldte az önkormányzatnak, Horváth Csaba polgármester személyes faxgépére? Ha a megállapodás június 10-én került az önkormányzathoz, hogyan írhatta alá Horváth Csaba polgármester a dátum időpontjában?
A szerződés másik variációja mikor került aláírásra? A szerződést ellenjegyzők között miért az aljegyző szerepel a jegyző helyett?
A szerződéssel kapcsolatos fenti körülmények legalább is igen szokatlanok, magyarázatra szorulnak, és egyben megalapozzák a kérdést.

Milyen felhatalmazás alapján értékesítette Horváth Csaba polgármester a jogszabályt sértő módon vásárolt befektetési jegyeket 2003. május 20-án?
Horváth Csaba a korábban említett jogszabálysértő módon vásárolt befektetési jegyeket 2003. május 20-án értékesítette.
Az önkormányzat 57/1995 (XII.27.) számú, ún. vagyonrendelete úgy rendelkezik, hogy az ilyen típusú és ekkora értékű értékpapírok eladásához a képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
Kijelenthetjük, mondta Bencze B. György, hogy a jogszabályt sértő módon megvásárolt K&H befektetési jegyek értékesítésénél Horváth Csaba polgármester ismét jogszabályt sértett.
Az ügylet szerinte egy kategóriába esik azzal, mintha például a polgármester a képviselő testület jóváhagyása nélkül, saját belátása szerint értékesítené az önkormányzat részvényeit vagy ingatlanait.

Kampányfinanszírozás

Volt-e köze Kulcsár Attilának és a K&H ügyben érintett cégeknek Horváth Csaba a 2002. évi országgyűlési és önkormányzati kampányainak finanszírozásához?
A II. kerületet polgárai és a kerületet ismerők jól emlékeznek arra, mondta Balsai István, hogy 2002-ben mind a tavaszi, mind az őszi választásokon Horváth Csaba jelöltként indult. A két kampány látható elemeiben (rendezvények, plakát, óriásplakát, szórólapok, ajándékok, stb.) jelentősen intenzívebb volt, mint a környező választókerületek MSZP-s képviselő jelöltjeié, sok ezer(!) plakát volt az utcákon, a Margit híd minden oszlopán, a kerületben megforduló majd minden BKV járművön, sokmilliós költségvetésű rendezvényeket tartottak, stb. Reklámmal és médiával foglalkozó szakemberek becslései alapján a két kampány költségvetése meghaladta az 50 millió forintot. (Hasonlóan költséges választási hadjáratról számoltak be a kőbányai jelölt, Andó Sándor kampányával kapcsolatban is, akinek neve szintén felmerült az ügyben a Magyar Nemzet értesülései szerint.
Horváth Csaba nyilatkozatai is ellentmondóak kampányai finanszírozásának tekintetében.
Mindezeket összevetve a megjelent információkkal, adódik a fenti kérdés, amelyre csak akkor kaphatunk megnyugtató választ, ha Horváth Csaba elszámol kampányainak költségével és bemutatja azok forrásait

Milyen üzleti kapcsolatban álltak és állnak a Horváth Csaba érdekkörébe tartozó cégek Kulcsár Attilával, a Britton Kft.-vel és más, az ügyben érintett cégekkel?
Horváth Csaba elismerte, hogy az érdekkörébe tartozó cégek üzleti kapcsolatban álltak Kulcsár Attilával és a Britton Kft.-vel. (A cégek megnevezésre nem kerültek, azonban Horváth Csaba érdekkörébe a céginformációs adatok szerint két társaság tartozik, a V.I.P. Clip Kft. és az R-Folg Rt.)
Mivel felmerült a hírekben annak lehetősége, hogy Kulcsár Attila és az érintett cégek részt vettek Horváth Csaba kampányainak finanszírozásában és tudható, hogy a Horváth Csaba érdekkörébe tartozó cégek a választások évében üzleti kapcsolatban álltak Kulcsár Attilával és a Brittonnal, szükséges tisztázni, hogy milyen szerződésekről van szó és azok hogyan teljesültek, hisz a konstrukció alkalmas arra, hogy pénzt folyassanak át kampány- és más egyéb politikai célokra. Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban nem volt köze ezen ügyleteknek a kampányok finanszírozásához, elengedhetetlen, hogy Horváth Csaba a cégei szerződéseinek és a teljesítések bemutatásával igazolja állításait.
Ezen kérdések mellett szinte eltörpül, hogy Horváth Csaba a cégnyilvántartás adatai szerint még jóval az önkormányzati választások után is vezető tisztséget töltött be több gazdasági társaságban, holott az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33.§-a szerint ehhez harminc napon belül a képviselő-testület jóváhagyását kellett volna kérni, ellenkező esetben mandátuma akár meg is szűnhet, az összeférhetetlenség kimondásával.

fidesz.hu