Csak ajánlás jellegűek a biomassza fenntarthatósági normák

Létrehozva: 2010. március 1., 11:56	nyomtat	küld

A csütörtökön közzétett jelentés szerint nincs szükség kötelező kritériumokra, mivel a bio-üzemanyagokkal és bio-likvidekkel ellentétben, ahol jelentős az import aránya, az Európai Unió területén használt biomasszáknak csak mintegy 5 százaléka származik importból, ami a Bizottság mérlegelése szerint nem jelent számottevő környezetvédelmi kockázatot.

"Az Unión belül a biomassza-előállítást már eleve szabályozzák a meglévő környezet- és erdővédelmi, valamint a mezőgazdasági termelést meghatározó uniós és nemzeti jogszabályok" - közölte a BruxInfóval Marlene Holzner, a Bizottság új energiaügyi szóvivője. "Hosszas mérlegelés után a Bizottság úgy döntött, hogy egyelőre nem indokolt a jelentős adminisztrációs terheket jelentő kötelező normák bevezetése. Ez azonban nem zárja ki, hogy a 2011-ben végrehajtandó felülvizsgálat után a Bizottság mégis a kötelező normák mellett döntsön."

Kötelező normák híján a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen fenntarthatósági kritériumokat vezetnek be. A Bizottság azonban ajánlásokat tett közzé annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egymással ellentétes, és ezáltal az egységes belső piac működését akadályozó nemzeti rendszerek kialakítása.

A javaslatok közül néhány:

• Általános tilalom az olyan biomasszára, amit erdők, megkötött szén-dioxidban gazdag területek (pl. tőzegláp), illetve nagy biodiverzitású területek rovására állítanak elő;

• Általános metodológia bevezetése annak mérésére, hogy a használt biomasszák minimum 35 százalékkal kevesebb üveghatású gázkibocsátással járnak, mint a vonatkozó fosszilis energiamix. Ennek az aránynak 50 százalékra kell nőnie 2017-ben, és 60 százalékra 2018-ban.

• Az állami támogatások odaítélésénél legyen szempont az energiahatékonyság;

• Legyen egy rendszer a biomasszák eredetének folyamatos követésére.

A Bizottság azt is javasolja, hogy a hulladékokra a tagállamok ne vezessenek be külön fenntarthatósági normákat, mivel ezt a területet környezetvédelmi szempontból már lefedik a uniós és nemzeti hulladékgazdálkodási jogszabályok.

Holzner elmondta: az ajánlások előkészítése során felmerült az a szempont, hogy a kötelező normák bevezetésével járó adminisztrációs terhek ellehetetlenítenék a túlnyomóan kis cégekből és létesítményekből álló szektort. "Az 1 MW teljesítményű kategóriában közel 50 ezer létesítmény működik az Unió területén, az ennél kisebb kategóriában pedig még több" - magyarázta a szóvivő, példaként említve Ausztriát, ahol jelenleg 65 ezer, 1 MW-nál kisebb teljesítményű létesítmény van üzemben.

"Egyszerűbb volt a helyzet a bio-üzemanyagoknál, ahol néhány száz nagy cégről van szó. Ezek a vállalatok elő tudják teremteni fedezetet a kötelező normák bevezetésével járó költségekre" - tette hozzá Holzner.