A parlamenten kívüli történések közül az őszödi frakcióülést, a Kossuth téri tüntetéseket és a szociális népszavazást hozta fel példának Répássy Róbert, aki szerint Gyurcsány hétfői napirend előtti felszólalásaival, reformcsomagjaival és pontjaival amúgy is "díszletté silányította és pótcselekvésekre kényszerítette" az Országgyűlést. Gyurcsány le is nézte a parlamentet lényegtelen, hatástalan és közömbös beszédeivel, amelyeket már senki sem tudna felidézni - mondta az MNO-nak a frakcióigazgató, aki szerint nemcsak az őszödi beszéd hazugságai, hanem ez is közrejátszott abban, hogy mindig kivonultak, még mielőtt Gyurcsány szólásra emelkedett volna.

A parlament és a kormány Gyurcsány politikájának eszközévé vált, a munka tartalmilag jobbára csak arról szólt, hogy a megszorításokat megszavazzák. A fideszes politikus emlékeztetett arra is, hogy 2005-ben hazugságra használták fel az ország házát, amikor megszavazták az ötéves adócsökkentési programot úgy, hogy tudták, 2006-ban ezt majd "egy tollvonással" vissza kell vonni, és megszorításokra lesz szükség.

Répássy szerint a mulasztásos alkotmánysértések nem igazán kiemelkedő számban, de annál nagyobb súllyal jelentkeztek a ciklusban. A frakcióigazgató a gyűlöletbeszédről szóló törvényt említette, amellyel "megerőszakolták a törvényhozást", miközben tudták, hogy alkotmányos határokat feszegetnek. Képmutatás volt az, hogy az utolsó pillanatban, a Mazsihisz vezetőjének jelenlétében megszavazták a holokauszt tagadásáról szóló törvényt, miközben tudták, hogy a jogszabály valószínűleg "ki lesz dobva".

A Fidesz frakcióigazgatója a kínos dolgok között említette, hogy az Országgyűlés sorban szavazta le Sólyom jelöltjeit a hozzátartozók jelenlétében. Ugyanakkor rekordot döntött a ciklus a köztársasági elnök által visszaküldött törvények tekintetében is. Ez abból is fakadhat, hogy Sólyom László megpróbálta ellensúlyozni a parlament "totális törvényhozó hatalmát", ami részben sikerült is neki, részben pedig szerencsétlen kompromisszumokhoz vezetett - mondta Répássy Róbert.